Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

8.3.3. Ekkor volt egy bál, s akármely napjára is esett a hétnek Katalin napja, megtartották. Utána nem volt bál karácsonyig (G). 8.3.3.1. Gyulán a németek között elterjedt hangszer volt a gombos harmonika. Ez volt az alkalmi népies mulatságok (cuhérok) hangszere. 8.4. Egy rigmust idéztek Mezőberényben Katalin napján: „Kath'rina! bist darein (drine), Steh auf, und mach auf! Es friert mich, an meine Finger Der Schnee fallt darauf!" (Katalin! te benn vagy, Kelj fel és nyiss ki! Fázom, az ujjaimra hull a hó, azokra.)

42 8.5. Az „új lányok" Katalin-bálra mentek először (G). 9. András napja (november 30.): 9.1. A legelőkről beszorult állatok gondozását ellátó telelös (cselédek) szolgálatba állásának napja (B). 9.2. Egyik adatközlőm András-naphoz kötötte a zene, a mulatság, a bálozás átmeneti szüneteltetésének már írott szokását (A). 9.3. Az ájtatosság (advent) kezdetére utal az alábbi mondás is: „Andreas, macht die Leit nicht bös, Sulp sie unter d'n Hut, und mach sie wieder gut!" (András, ne haragítsd az embereket! Rakd őket egy kalap alá, tedd jobbá őket! (B) 9.4. András-naptól kezdve vágták a hízott sertéseket (G, B). 10. A disznóölés szokásai: 10.1. Általában a rokonság jött össze disznóvágáskor. Még a böllér is közülük került ki. 10.1.1. A sertést forró vízzel kopasztolták meg, hátulsó lábainál fogva felfüggesztették, s a hasán kezdték bontani.

43 10.2. Jellegzetes, németes ételeket készítettek mind a disznótorban, mind pedig az eltartásra szánt anyagokból.

44 10.3. A disznóölés napja az általánosan elterjedt „toros" vacsorával zárult. 10.3.1. A disznótorban a böllér volt a főszereplő, részére tréfából csupakásás hurkát töltöttek, s úgy igyekeztek, hogy vacsora közben ő vegye ki ezt a „hurkát" (B). Tréfából a megmaradt béldarabokat összevagdosták, ezzel töltöttek meg egy darabka belet. Ezt másnap a kostolóval (frisling) együtt küldték cl részére (B). 10.4. A tréfa, a játék az egész napot jellemezte. 10.4.1. Már reggel egy fiatalabb lányt, fiút (vagy a cselédlányt) elküldtek valamelyik ismerőshöz „kolbászkötő" zsinórért (tudvalevő, hogy a kolbász végét nem kell bekötni). Az már mindenről tudott előre. Bekormozott kézzel várta, végigcirógalta az arcát, hogy „de szép vagy te"! 42 Mester i. m. 7. 43 A német szokásban élt bontási módozat szerint a sertés lépjenek nem leheteti időjárásjósló szerepe, mint pl. a magyarok vagy a románok esetében. 44 Banner József 1973/a. Lásd adatait.