Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

2. Teréz napja (október 15.): 2.1. Katolikus név volt, ezért Eleken volt sok „Rézi" (B). 2.2. Teréz napjára fel kell szedni a zöldséget a kertből, mert a Rézák összcpisilik (G). 3. Vendel napja (október 20.): 3.1. Almáskamaráson Szent Vendel napján van a búcsú (kirchvaj).

28 Nagyon készültek a búcsúra; takarítottak, sütöttek-főztek. Olyan jelentős ünnepe volt a falunak, mint karácsony vagy húsvét.

29 3.2. Vendel az állatok védőszentje. Az elekiek nagyon tisztelték. Véd az állatvész ellen. Ezért ünnepén hozzáfordultak, hogy jószáguktól tartsa távol a bajt.

30 3.2.1. „Egyszer az apámnak beteg volt a lova, és hogy meggyógyuljon az állat, Szent Vendelnek fizettek egy misét" (A). 3.3. Az állatok ünnepe volt (G). Vendel napján nem fogták be az igáslovakat. A lovak nem dolgoztak, az emberek (gazdáik azonban) igen. Ilyenkor mindig a takarmányrépát szedték. Délelőtt azonban templomba mentek. Inkább a nős férfiak, akik a Vendel-napi mise után megkerülték az oltárt, majd a pap kezében lévő vasfeszületct megcsókolták. Ezt követően az egyház számára adakoztak. 3.3.1. A tanyán lakó lovas gazdák gyalog közlekedtek Vendel napján (G). 3.3.2. A józsefvárosi földcszkör Vendel-napi Adatközlöm egy babának öltöztetett disznófejjel miset mondatott (G). 28 Bálint Sándor 1977. II. 389. 29 A búcsúra való készülődés minden némel lelepülés nagy eseménye. Utóbb Pilisvörösvárról gyűjtöttem adatokat. A búcsúról Almáskamaráson a/, utóbb betelepült magyar lakosok körében is így emlékeznek meg. Ha valaki közülük egy névnap alkalmával sütött-főzött, akkor erre is azt mondták: ,jiagy búcsút csinált!" Lásd még a bánáti németekről: Kummer J. Henrik 1874. 30 Mester i. m. 153.