Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

legyen dús virágos, mert akkor jó búr kell a bundához. A dúsvirágos eltakarta a rossz búrt." A vásáron beszerzett kisbunda mesterét is számontartották. 1929ben Feketéék a debreceni Mihály-napi szabadágban Lipták József szentmihályi szűcstől vásárolták a kisbundát. Az őszi vásárokra készültek a szűcsök, akkor volt kelendő a meleg holmi. Különösen ott árusították a kisbundákat, ahol kedvelték az asszonyok (Böszörmény, Nánás, Dorog, Balmazújváros), de sok bundát vittek a debreceni vásárokra is. 1853-ban egy új, festett kisbunda 20 ft, 1858-ban 12 ft-ra értékelték.

14 A század elején hozott anyagból 12 koronáért csináltak egyet. A szűcstől vásárolt, televirágos kisbunda ugyanakkor Hajdúdorogon 32 korona. A korona inflálódása idején Hajdúnánáson 10 mázsa búzát ért egy kisbunda, de általában egy kövér disznó, vagy annak csereértéke, 5-10 mázsa búza között ingadozott az ára. Értékes darab lévén, óvták és gondozták. Esős, havas időben a piacon állHajdúsági kisbundában lévő asszony dogálók szőrével kifelé fordították, tető (A Déri Múzeum gyűjteményéből) a

lá érve lerázták róla a vizet. Szellős helyre akasztották, hogy gyorsan száradjon. Módosabb családok a kisbundát a bekeccsel együtt bundaszéken tartották. A kézikamrában állott egy 100 cm magas gyalogszék szerkezetű faragott bútor, amelyre a bőrholmikaí összehajtogatva letették. Másutt a kisbundának a naponkénti fekhelyen volt a helye. Télen-nyáron ott hányták-vetették, nehogy a moly beleessen. Ha nyűtt is, kireperálták, még jó volt szekérre. Mikor a virágja kihullott, akkor a lánygyerekek takaróztak vele. Ha divatját múlta, a szűccsel átszabatták bekecsnek. Dorogi Márton tanulmányában ez áll: „A kártyás (hímzett, díszes) juhászbundához hasonló asszonybundát is készítettek. Ugyanolyan sallangos volt, mint a férfiaké. Nyomait a Hajdúságban is, a Hortobágy mellékén találtam meg."

15 Kutatásaink eredményeként az itt említett női kisbundát az irhás kisbundávdX azonosíthatjuk, s megállapíthatjuk, hogy ez a bundatípus az 1800-as évek végén elterjedt női viseletnek számított. Ha a női kisbunda törtenetét nyomozzuk a Hajdúságban, akkor a következőket írhatjuk: 1. A nők téli meleg viselete a XIX. század elején a kisguba, a nagykeszkenő (nagykendő). Ez a viselet a Hajdúságban a század közepére differenciálódott. Első lépésként kialakult egy női kisbunda-típus. Kialakulásához hozzájárulhatott a női kisguba meglévő 14 HBmL. Hajdúszoboszló város iratai, árvaügyi iratok, V. A. 403/d.1.1858. Hajdúnánás város árvabizottmányi iratok, V. B. 344/b.l.l853. 15 Dorogi i. m. 319.