Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

első évtizedeire már jelképes jelentéssel rendelkező - méghozzá a földes parasztokhoz tartozás szimbólumaként kezelt - kisbunda társadalmi és kulturális funkcióját elemezzük.

8 A pásztori és paraszti viselet nélkülözhetetlen alapanyaga volt a megfelelően kikészített juhbör, amelyet alig festettek, s egyáltalán nem, vagy csak igen szerényen díszítettek.

9 A néprajzi szakirodalomban többször leírták a juhbőrből készült hátibőrt, bekecset, ködmönt, bőrnadrágot, sapkát és nagybundái, ezeket e tájon is széltében használták.

10 Közülük kiemelhetjük a nagybundát, amely iránt differenciált igény nyilvánult meg. A juhászbunda féllábszárig ért, a szekeresbunda teljesen elfedte a lábat Az előbbit Hajdúnánáson, az utóbbit Hajdúböszörményben varrták a szűcsmesterek vagy a parasztszücsök. Szólnunk kell a XIX. század közepén még általánosan használt (gyermek, női, férfi) gubáról. Tudunk arról is, hogy ebben az időben helyi gubások működtek városunkban.

11 Lassan kikopott a használatból, utoljára a kanászok viselték, s hozzá csúcsoson hagyott kucsmát tettek a fejükre. A szűrről pedig elmondhatjuk, hogy az 1910-es évekig gyakran viselt ruhadarab volt. Kihalására már a múlt század végéről vannak adataink. A szär is a pásztorok kezén maradt meg, az 1950-es években Fehér Sándor gulyás számadón még láttak szűrt, aki a Bagotán legeltetett. A századfordulóra az iparos asszonyok is kialakították sajátos viseletüket, s közöttük is a legjellemzőbb darabot, a selyemből varrott budát. Egészen hosszú, kabátszerű textil öltözék sárga, zöld és más színekben készült. A szegényebbeknek rövidebb, a módosabbaknak hosszabb budájuk volt. A viseletben bekövetkezett változást a kisiparosok számának alakulása is jól szemlélteti. A hagyományos kisiparosok kimutatása Hajdúböszörményben

12 Mesterség 1886 1897 1905 1916 1929 1938 Szűcs 9 23 13 13 9 Szűrszabó 3 6 2 1 Kötélverő 2 3 1 1 2 3 Fazekas 2 1 1 1 Kovács 44 XI 36 24 37 52 A táblázat összehasonlításakor arra törekedtünk, hogy bemutassuk azokat az iparágakat, amelyek Hajdúböszörményben jellegzetesek voltak, továbbá bizonyos következtetések levonására alkalmasak. így a kovácsok gazdasági szerepe és jelentős volta egyértelműen kitűnik, s következik ez a paraszti gazdálkodásnak a szántóföldi művelés terén mutatkozó fejlődéséből, a gazdasági eszközök tökéletesedéséből, mennyiségi gyarapodásából. A kötélgyártó kevés számából a munkájukhoz szükséges alapanyag, a kender hiányára következtethetünk éppen úgy, mint ahogyan a fazekasok is azért nem telepedtek le városunkban, mert az altalaj alkalmadan a cserépedény készítéséhez. A szűrszabók és a szűcsök számából is az általuk készített ruhadarabok elterjedtségére és a viseletben betöltött szerepükre következtethetünk. 8 Bencsik János 1973. 106. 9 Bencsik János 1969. 90. 10 Balogh István 1969. 133. 11 Bencsik János 1971. június, 6. sz. 12 Ujlaky Zoltánné 1973. 517. Az 1897-es adatok: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Hajdúböszörményi iparosok nyilvántartása, V. B. 77/g. 3.