Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

mint amilyet a zsilipnél az idézett szelep alak (vagy szilip) esetében feltételezünk. 87 Ebből azt következtethetjük, hogy a szókezdő szláv zs hangból nem alakult a magyar nyelvben sz vagy s mássalhangzó. e) A magyar tájnyelvben él egy szelep szó. Ennek jelentése Szatmárban „házfödél alakú pásztorkunyhó". 88 Botpaládon pedig félszer, szárnyék, szín, bármilyen fedett hely. 89 A szelepnek, „házfödél alakú pásztorkunyhó" jelentése is bevonható a tanul­mányban elemzett szelep sejp szavaink fogalmi körébe, azzal rokonítható. Az ilyen építményt (szelep) alakja, szerkezete alapján rokoníthatjuk a bonyolultabb szerkezetű halgáttal, halfogó rekesszel. De jelentésé azzal is magyarázható, hogy a szelep típusú kunyhó őrhelyül szolgált azok számára, akik a halgát (szegye) kapujába elhelyezett fogókészülékbe került zsákmányt vigyázták. Ennek ellenére is nagyobb a valószínűsége az előbbi magyarázatnak. Ez tehát abból indul ki, hogy az A alakban összeácsolt geren­dákból készített, a folyóvíz csaknem teljes szélességét átérő rekesztől, halfogó gáttól (a szelp sejp szelep) kapta nevét az azonos módon épített, egyszerű, szarufás tetőszerkezetű pásztorkunyhó, a szelep. f) A mai magyar nyelvünk szelep (jelentése „folyadék vagy gáz áramlása szabályo­zására használt szerkezet") 90 szavának történetéhez is figyelemre méltó adalékot szolgál­tatnak a csuklyavarsáról eddig elmondottak. A MNyTESz nyelvújítási szóként kezeli a szelep szavunkat. 91 Egy helyütt azonban megjegyzik a szerzők: „lehetséges, hogy kelet­kezésében a Szabolcs megyei Szelep helynévnek is része volt". Véleményem szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a szelep tájnyelvi szót újították fel a nyelv reformálói. Éspedig nem a pásztorkunyhó, nem is a halfogó rekesz jelentésben élő szelepről van szó, hanem a csuklyavarsát jelölő szelep került át a nyelvújítás révén irodalmi nyelvünkbe. Mai irodalmi jelentése csak így rokonítható a szegye (cége) kapujába állított szelep fogalmával. Ha ugyanis a szelepet kiemelték a szegye kapujából, akkor szabadon, aka­dálytalanul átömölhetett a víz az építményen hagyott résen, kapun. 87 Szinnyei József 1897-1901. EL 467-tól. 88 Szinnyei József 1897-1901. E. 520. 89 Csüry Bálint 1936. H 334. 90 A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Budapest. 1961. VI. 148. 91 Benkő Lóránt 1976. IB. 708.

Next

/
Thumbnails
Contents