Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

Sejp Fábián Margit közlése alapján (l. sz. rajz) - A magyar csuklyavarsa a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. Ltsz. 137.377. Domokos Iv. Szolnok-Doboka m.l (2. sz. rajz) - Román csuklyavarsa a Hideg-Szamos völgyéből. Gonda Béla 11966.1 müve alapján (3. sz. rajz) - Magyar hurca Beregújfaluból /Kárpát-Ukrajna/ Gunda Béla 11964.1 müve nyomán (4. sz. rajz) - Haboknya a Bodrogközből. Gunda Béla 11964.1 müve nyomán (5. sz. rajz) lósssa, nem tartjuk fontosnak azt, hogy szerkezeti különbséget keressünk a kétféle rekesztek között.

69 Ha a sejp ~ szelep halfogó gát értelemben élt az Árpád-korban, akkor e gáthoz (vagy bizonyos gátakhoz) csaüakoznia kellett valamilyen halfogó csapdának (esetleg a csuklyavarsa fejlettebb változatai valamelyikének), amely csapda variánsai a sejp, illetve a szelep terminológiát megőrizték. Ezt látszik erősíteni az a tény is, hogy ugyanis a sejp és a szelep (noha egy szó továbbfejlődött alakjai) nem azonos, csak egymással rokon csuklyavarsa típusokat jelöl a recens néprajzi anyagban. Esetünkben tehát az egészből a részre történő jelentésátvitellcl van dolgunk. - Kisebb valószínűséggel, de feltételezhetjük azt is, hogy a sejp ~ szelep terminológia egy általánosabb varsa (esetleg halcsapda) fogalmat jelölt, amelyből differenciálódás révén alakult ki a sejp, illetve a szelep. 69 Szilágyi Miklós 1977. 182.