Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG
5. Abból a nyelvi tényből, hogy a sejp ~ szelep létezhetett, az is következik, hogy a sejp (avagy szelep) terminológiát őrző emikai csoport akkor válhatott ki a magyarság egészéből, amikor még az anyanyelvre jellemző volt az s (sz)-z6 nyelvjárás, amikor az s > sz mássalhangzócsere zavartalanul megtörténhetett. S ha elfogadjuk azt az állítást, hogy az Árpád-korban a sejp ~ szelep jelentése halfogó rekesz lehetett, akkor ebből az is eredhet, hogy a csuklyavarsa típusú eszközökre átmenő sejp ~ szelep terminológia életében végbemenő jelentésváltozás abban az időben zajlott le, amikor a keleti peremetnikumok leszakadtak a magyarság tömbjéről. Tehát a sejpet (eszköz) a csángók vihették magukkal a Kárpátokon túlra, mégpedig a Hideg-Szamos völgyén keresztül történt költözködésük során, azon a tájon keresztül vándorolva, ahol (jelenlegi ismereteink alapján) egyedül élő halászterminológia a szelep 10 Nem valószínű, hogy a székelyek vitték magukkal Bukovinába, azért sem, mert a ma rendelkezésünkre álló adatok szerint Erdélyben, a székelyek között másutt sem ismert a szelep (sem a sejp) terminológia. 6. Az elmondott fejtegetések alapján Selypes földrajzi nevünk jelentése lehet: a) olyan vízállás, ahol árvizek után halfogó (feltartó) rekeszt alkalmaztak azért, hogy az ereken,/ótokon át a tavakba kiúszó halakat halászat okáért visszatartsák; b) vagy olyan vízfolyás, ahol a halászok halfogó rekeszhez kapcsolódó valamilyen csapdával (sejp) halásztak. így tehát ez az egykor bővizű ér a sejp ~ szelep szavunkat őrzi vagy halfogó rekesz vagy (kisebb valószínűséggel) varsa jelentésében. Az azonos területen (Közép-Tisza vidékén, közelebbről Polgár település határában) élő két ilyen ősi halászterminológiát őrző helynév, mint a Szegyes és a Selypes mindenképpen felvetheti az időrend kérdését is. Éspedig melyik helynév keletkezett előbb, melyik utóbb? S miként követték egymást: a sejp (rekesz) vagy az ugyancsak rekesz jelentésű szegyei Miért következett be ez a változás a rekesz elnevezésében? ///. Művelődéstörténeti következtetések Ha a Selypes és a Szegyes földrajzi neveinkkel kapcsolatban fölsorakoztatott adataimat végiggondoljuk, akkor több ponton is lehetőség kínálkozik a további következtetésekre, illetve az elmondottakból eredeztethető művelődéstörténeti stb. tanulságok levonására. Természetesen ezek a következtetések hipotézis jellegűek, elsősorban arra jók, hogy gondolatot ébresszenek, illetve további kutatásra serkentsenek. a) Láttuk, hogy az Árpád-kori magyar nyelvben élt egy szelp (sejp) szó, amellyel vagy halfogó rekeszt (gát) vagy (kisebb valószínűséggel) csuklyavarsa típusú eszközt jelölhettek. E terminológiából több (Selypes-ér esetében csaknem bizonyosan) földrajzi név képződött. Ha a selyp(íteni) szavunk etimológiáját olvassuk, 71 , akkor arra a különös jelenségre lehetünk figyelmesek, hogy a selypíteni (selyp) szavunk szótörténeti fejtegetései azokra az okleveles adatokra támaszkodnak, amelyekre több esetben is hivatkoz70 Mikecs László é. n. 87. „A végül a »szamosvölgyi« kultúrkörbe tartozó moldvai magyarság áttelepüléséról még néhány szót. Kniezsa (1974. 390-2. oldal) szerint a szamos-völgyi magyarság a XI. sz. végén, vagy a XII. század elején, tehát a betelepülő szászok előtt foglalta el a Nagy-Szamosba ömlő Beszterce torkolata körüli vidéket...". 71 Benkő Lóránt 1976. Hl. 513
