Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG
kisebb-nagyobb erek, mellékágak szakadtak a Dunába, a Tiszába vagy jelentősebb mellékvizeibe (Vág, Zagyva, Körös, Latorca). 53 4. A Szegyes földrajzi nevünk tehát egy ilyen, a szegye építésére kiválóan alkalmas vizet, alkalmasint a Selypes-érhez és a Morotvához hasonló, azzal nagyjából párhuzamosan folyó egykori folyómedert jelöl. Lehetséges, hogy a földesúri szegye itt is nemcsak halfogó vagy halmegállító rekesztek volt, hanem halmegőrző (tároló, halastó) szerepét is betöltötte, lévén eleve a Tisza mellékvize. Ebből következik, hogy a Szegyes egykor olyan víz lehetett, ahol szegyével halásztak, illetve szegyében tartották a zsákmányt. Sugár István is erre a következtetésre jutott a Szegyes helynévvel kapcsolatos fejtegetései során. 54 c) HELYNEVEKRŐL ÁLTALÁBAN Amint az előbbiekből kitetszik, a Szegyes helynév jelentését az okleveles adatokból, továbbá a recens néprajzi anyagból kikövetkeztethettük. A tények egybehangzó vallomása ezt lehetővé tette. De sokkal nehezebb helyzetben vagyunk akkor, amikor a Selypes (Szelep 55 ) helyneveink jelentését kutatjuk. Az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolása nagyobb körültekintést és óvatosságot igényel tőlünk. Éspedig azért, mert bár mind a sejp, mind a szelep terminológia él a népi halászat szókészletében (mesterszótárában), mégis természetföldrajzi, biológiai ismereteink meggondolásra késztemek. De lássuk sorjában a tényeket! 1. Mintegy bevezetésként felsoroljuk azokat a helyneveinket, amelyek halászeszköz terminológiából keletkezhettek. A halászó eszközök névadó szerepével már Herman Ottó is foglalkozott, s figyelmét nem kerülték el az itt felsorolt helynevek: a Maros balparti mellékvizei között találjuk a Gyergyóvészí, a Kugyvészt, Lukásvészt. A Fekete-ügybe ömlik a Vészes patak. 56 Vésztő Békés megyei község. 57 Czege (v. Szolnok-Doboka vm.), Gyeké, Nagy-Czég, Kis-Czég (v. Kolozs vm.) is hasonló települések. 58 De a szigetközi Szögye falu is idesorolandó. 59 Ehhez csatlakoztatjuk a mi Selypes helynevünkkel rokonítható földrajzi neveket is. Nógrád és Heves vármegye határán a XIX. század elején még pusztaként jegyzi fel Fényes Elek a Selypéi: ez a később cukorgyáráról ismert település a Zagyva mellett fekszik. 60 Tiszadob határában pedig szerepel a már említett Szelep helynév. 61 2. Mind a Szegyes, mind a Selypes, illetve a Szelep földrajzi neveink olyan táji alakulatot jelölnek, amelyek a Tisza szabályozása előtt állandóan vagy időszakosan vízzel telt medrek voltak. Jelentőségüket fokozta, hogy Tiszadob alatt a Tisza lapályos területre érkezvén újra nagy kanyarokat írt le, árvize pedig szabadon ömlött a Hajdúságon, a 53 Herman Ottó 1887.1. 425. 54 Sugár István 1974. 425. 55 Idekapcsolom a Szelep földrajzi nevet is. Adatközlőim (Dopita György igazgató és Handa György idős parasztember, Tiszadob) szerint ma is egy közel 300 kat. h-as határrész neve, ahol hasonló nevű tanya állott. De van itt egy Szelep nevű ér, ma száraz meder is. 56 Hunfalvy János 1865. 427. (talán a vész csak irtás jelentésben szerepel) és 470. 57 Kálmán Béla 1973. 149. 58 Herman Ottó 1887. I. 82. 59 Kázmér Miklós 1957. 24. 60 Fényes Elek 1851. IV. 83. 61 Borovszky Samu 1900. 69.
