Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

A lefűződött Tisza-meder az árvizek idején bőséges vizet vezetett ki, majd vissza az élő folyóba. A Selypesbe ömlött a Királyere, a Folyás, a Csíkord, feltehetően a Szegyes, az Örötvény, illetve ezeken keresztül a Kengyel is. A Selypes környékén régi morotvák (Morotva, Margita-tó), nádasok (Kasziba), tavak (Bágy, Kerestava, Demeter-tó) terültek el.

8 Selypes nevével először egy 1292-ben kelt határjáró oklevél szövegében találkozunk, amikor is rögzítették a Polgár és Tiszapalkonya közötti határt.

9 Az összetett földrajzi névben előforduló Zelp tag szótő, amely a későbbiekben képzős alakban mind gyakrabban bukkan fel. 1483-ban „in fluvium Zelpes" formájával jelölik a szóban forgó vízmedert.

10 Ugyanakkor egy másik oklevélben Selp alakja szerepel, éspedig Selptho szóösszetételben.

11 További adatokat a Selypesről a polgári szabadhajdúk 1643-as statútumában találhatunk. Itt a Szelpes erdejét említik.

12 A hajdúk kiköltözésével elnéptelenedett, majd a XVIII. század első harmadában újratelepült Polgár új népessége gazdasági életében is fontos szerepet kapott a Selypes. Hol szabad halászóvízként fordul elő okleveleinkben, s a falu jobbágyai jogaikat védelmezik földesuruk, az egri káptalannal szemben, hol pedig a szomszédos (már felsorolt) helységek Selypest illető jogait vitatják az úriszék előtt.

13 Az okleveles forrásokban két olvasattal kell számolnunk. Korai forrásainkban a szelp, szelpes forma lehetett az uralkodó. Erre utal a hajdú korból fentmaradt Szelpes írott alakja is.

14 Bár a Magyar Nyelvben az 1483-as előfordulását közölve Selypestó betűalakot, illetve sejpes hangalakot alkalmaznak.

15 A bennünket érdeklő helynevet ma is ebben a hangalakban használják Polgáron és környékén. b) Szegyes szintén Polgár község határában előforduló helynév. A már leírt Selypesérrel párhuzamosan futó, laposas, egykori vízmeder Polgár és Újtikos községek között.

16 Az árvízszabályozás előtt természetesen vízállás, halászóvíz volt, ma jó talajú szántóföld. Csupán esős években áll a víz a mélyebben fekvő részein. A Szegyes első előfordulásával az egyik 1292-es oklevélben találkozunk, s ekkor Zegee, más helyen Zege alakot írnak.

17 A már idézett szabadhajdú statútumban foglalkoznak a Szegyessel is, s ekkor a „Szegyes a Berto-fokáig

18 hasonló harmados víz, mint a Morotva."

19 Maga a szegye szavunk az Árpád-korban, majd az azt követő századokban gyakran előfordul, s mindig a halászattal kapcsolatban. Ezért a halászati szakirodalomban több helyütt összegyűjtötték, így Herman Ottó s mások. A szegye olvasattal kell számol8 Tóth Katalin-Terge Lajos 1970. 16-20. 9 Sugár István 1974. 426., Györffy György 1963. 803. Lásd még Sejpestö (szelpestő) 1292 ad quam Zelp(us) tv, 1319 Zelpestu. 10 Sugár István 1974. 432. 11 Sugár István 1974. 432. 12 Komáromy András 1898. 71. 13 Nyakas Miklós 1974. 173. - Bencsik János 1974. 252. - Mintegy magyarázatul idézem Reuter Camillo 1970. 107. helyét: ,A régi korok embere - őseink is - igen korán rájött arra, hogy a holtágak csendes, meleg vize a legkitűnőbb ívó és így halfogó helye is a halaknak." 14 Komáromy András 1898. 71. 15 Magyar Nyelv XXVI. 329. „1483. Veniendo ad unum locum qui fok dicitur, ubi dicta piscina cadit ad aquam Selpestho vocatam." 16 Tóth Katalin-Terge Lajos 1970. 17. 17 Sugár István 1974. 425. 18 Lásd a fok helynévre Reuter Camillo 1970. 104. 19 Komáromy András 1898. 70.