Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

nunk e korai századokban is. A polgári helynevünk is előbb Szegye, majd Szegyes formájában élt, és az utóbbi alakban él ma is a lakosság körében.

20 /V. Kísérlet jelentésük magyarázatára a) SELYPES A Selypes (Selyp) szavunk, amely Polgár határában ma is élő Selypes-ér (Selypes) földrajzi nevünkben megőrződött, honnan származik és mit jelethetett? Amikor a Selypes helynév megfejtésére kísérletet teszek, akkor egy, az Ethnographiában 1973-ban megjelent adatközlésből indulok ki. Ebben az adatközlésben Fábián Margit a bukovinai Andrásfalváról a székelyek körében használt halfogó eszközt, a sejpet is leírja.

21 „A sejpet fűzfavesszőből fonták. Kőből, kavicsból V alakú gátot (cégét) építettek, ennek nyílásába helyezték el a sejpet, s kövekkel rögzítették a két végét... Ezt a halfogó eszközt rendszerint éjszakára tették fel, és reggel szedték ki a zsákmányt belőle... A sejppel a tavaszi árvizek visszahúzódásától a késő őszig halásztak." Fábián részletesen leírja a sejppel való halászat évszakhoz, éspedig a tavaszi áradásokhoz kapcsolódó alkalmazását is. „Tavasszal »amikor megjött a Szucsava«, kiáradt a folyó, majd a víz visszahúzódása után több ágra szakadt, csoportokba verődve mentek az emberek a vizet eldugni

22 A folyó valamelyik mellékágát vesszőből, ágakból épített gátakkal elrekesztették... A gáton túl, ahol már apadt a víz, sejpeket raktak fel." Fábián adatközlésében arra is kísérletet tesz, hogy az általa leírt sejpet, illetve a sejppel való halászatot, annak módját beleillessze a népi halászatról kialakított ismereteink rendszerébe. Szerinte „az andrásfalviak által használt sejp formája és alkalmazásának módja megegyezik a Keleti-Kárpátokban általánosan ismert szelepével".

23 Vegyük vizsgálat alá a fentebb leírtak alapján a sejpet. Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy Herman Ottó magyar halászati mesterszótárában nem fordul elő sem a sejp, sem a szelep szavunk.

24 Ennek ellenére klasszikus művében leírja azokat a halfogó eszközöket, amelyek rokoníthatók a sejppel, illetve azonosak a szeleppel.

25 De azt is megállapíthatjuk, hogy a sejpet Gunda Béla sem írja le Fábián által idézett művében.

26 Egyértelműen kimutatható, hogy a Fábián Margit által közölt sejp nem azonos a Gunda Béla áltál bemutatott szelep halfogó eszközzel. Az adatok összevetése végett fontosnak látszik egy fejlődést követő tipológiai sort kikövetkeztetni, s ebbe beleilleszteni az andrásfalviak sejpjét. Ennek előtte hasznos, ha összegezzük Gunda Béla tudományos eredményeit a bennünket érdeklő halászeszközről. „Hermán Ottó - Székelyföldről leírt - papucs formájú varsája tipikus csuklyavarsa. A csuklyavarsákról több részletes leírásunk van. A Lápos-völgyi magyarok (Erdély) szelep néven ismernek egy halfogó eszközt. A szelep tk. háromszög formájú vesszőfonadék. Kb. 190 cm hosszú, alól 70 cm széles, felfelé folyton keskenyedik, és lapos csuk20 Moór Elemér 1939. 39. Lásd még Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1893. III. 120. Szegye címszónál „Seyge, Zeege, Zegee, Zegie". 21 Fábián Margit 1913.345. 22 Fábián Margit 1973. 346. Hasonló eljárást ismertet Herman Ottó 1887.1. 232. 23 Fábián Margit 1973. 346. 24 Herman Ottó 1887. a mesterszótárának megfelelő helyein. 25 Herman Ottó 1887. I. 231-232. 26 Gunda Béla 1966. 125.