Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

A KÖZÉPKORI HALÁSZAT EMLÉKÉT ŐRZŐ HELYNEVEK A KÖZÉP-TISZA VIDÉKÉRŐL (Selypes, Szelep, Szegyes) „Az ember a környező vidéket nemcsak a föld valamely sajátosságának, a rá jellemző élővilág (állatok, növények) megnevezésével jelöli meg, hanem gyakran az emberi kultúra, a természetben végzett emberi munka válik a névadás alapjává."

1 Érthető tehát, hogy mind gyakrabban találkozhatunk olyan jelenséggel, amikor jeles kutatók a névtudomány segítségével keresnek választ szaktudományuk, így a néprajz egy-egy tisztázatlan kérdésére. Jelesen példázzák e törekvést többek között a földhasználati módok, a pásztorélet, az irtásos gazdálkodás helyneveinkben megőrzött emlékeit bemutató tanulmányok. Ezekben az esetekben a kutatók a néprajz egy-egy részterületének; a földművelés, az állattartás korábbi állapotának rekonstruálásához hívják segítségül a névtudományt, avagy fordítva, néprajzi ismereteink segítik a kutatókat bizonyos helynevek megfejtésében.

2 Jelen tanulmányomban kísérletet teszek arra, hogy a népi halászat ismeretanyagát felhasználva földrajzi neveink sajátos csoportja (Selypes, Selyp, Szelep, Szegyes) jelentésének, ezzel együtt eredetének megfejtését elvégezzem. Továbbá a nyelvészet és a névtudomány segíthet abban is, hogy e földrajzi nevek jelentését visszavetítve a keletkezés valószínű korába, a népesség életmódjára, gazdálkodásának jellegére is következtethessünk. /. A földrajzi nevek bemutatása a) Polgár község (Hajdú-Bihar m.) határában kanyarog a Selypes-ér (rövidebb alakja Selypes), amely ma már csupán a belvizek levezetésére szolgál.

3 Az árvízmentesítés előtt szerepe természetesen sokkal jelentősebb volt, hisz a környék vizét szállította a Tiszába.

4 Sőt a hajdúkorban vízimalmot is működtettek vizével.

5 Valószínű, hogy az Árpád-korban az Élőtisza medréül szolgált. Ezt látszik bizonyítani a volt alsó-szabolcsi táj korai birtokmegoszlása. Ugyanis a Tisza jobb parti településeinek határa sorra átnyúlt a Tiszán, s többnyire ma is elérik a Selypes medrét. Az Árpád-korban szervezett Borsod és Szabolcs vármegyék közös határa tehát itt, a Selypesnél húzódott. Ezért Tiszaszederkény, Tiszapalkonya, Tiszatarján és Tiszakeszi helységek a XVIII. században betelepült, majd megerősödő és terjeszkedő, a helyi halászati szokásjogot tiszteletben nem tartó Polgár mezőváros új lakóival

6 rendre pereskedtek a Selypes halászatáért.

7 1 Inczefi Géza 1970. 89. 2 Kázmér Miklós-Végh József 1970. 3 Hunfalvy János 1865. ül. 385. Hasonló szellemben fogalmazódott a Pesthy-féle, helynév gyűjtés anyagában is Selypes. Országos Széchényi Könyvtár, 1864. Polgár mezőváros. 4 Bencsik János 1974. 248. 5 Heves Megyei Levéltár (továbbiakban HML.) XIJ.-2/b. N. 16. D. 2. F. 2. fr. 28. Malomzug helynév ma is él. Bencsik János 1974. 243. 6 Nyakas Miklós 1974. 149. 7 Bencsik János 1974. 259. Lásd még Györffy György 1963. 799.