Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

dek,

252 illetve magának a városnak is volt konvenciós bognárja.

253 A bognármesterek bizonyára - a szezonmunkák idején több legényt foglalkoztattak. Dombik József 1800ban állandóan 7-8 legénnyel dolgoztatott, akik a mester szerszámait használták.

254 1806-ban négy sóvárbányai bognármester panaszából megtudhatjuk, hogy „... annak idejébe elkéredzvén Tisztyeiktől, le szoktak járni esztendőnként az Hegyallyára dolgozni - 1804-ben Tokajban lakos Kis János nevezetű Bodnárnak 200. új hordókat (készítettek), s nálla hagytak jövendőre dongát és fenekeket más fél szekérrel, 78 kötés abrontsot, (m ontották) hogy ha valaki kéri 9 garasával kötésit el adhatja, jövőre lejövünk hordókat csinálhassunk."

255 Nagyjából a XVIII. század végére tehető a tokaji szíjgyártó céh megalakítása is. 1800-ban már egy belső vitáról panaszkodnak néhányan. Krauz János kis céhmester, Katona Mihály atyamester, Helebrandt József, Kemény Dániel fegyvermíves (...) Tótfalusi István céhmester között éles vita támadt (...) - mint mondják - „bennünket, belső mestereket, a külső mesterek (landmajszter) előtt mocskolt" a bepanaszlott.

256 Ebből kikövetkeztethető, hogy a tokaji szíjgyártó céhhez más települések mesterei is csatiakoztak. Ekkortájt került Tokajba Holup Mátyás szíjgyártó legény, aki pócspetri helységből Az evangélikus templom oltárképe a XIX. század elejéről 252 Uo. összeírás, 1765. 253 Uo. számadások, 1778. 254 Uo. tan. ül. jkv. 1800. No. 114. 255 Uo. 1806. No. 80. A sóvári bodnárok Bruger József, Musinszki Ignác, Lénárd András és Pusztai János. 256 Uo. 1800. No. 55.