Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

Szólnunk kell arról is, hogy volt-e különbség a lakosság foglalkozásában, életmódjában a két városrész között? Bár kétségtelen tény, hogy Kistokajban tágasabb telkeket mértek ki az oda települőknek, továbbá, hogy a belsőváros szoros és sűrűn települt volt, ennek ellenére sem olyan jelentős az állattartásban az eltérés, mint amilyet a későbbiekben tapasztalhatunk, avagy aminőt állapítottak meg honismereti munkásaink. Kistokaj ebben a korszakban többé-kevésbé olyan összetételű volt, mint a belsőváros. Erre egyetlen példa is elegendő, mármint állításunk bizonyítására: 1819-20-as összeírás alkalmával az adóköteles számosállatok (szarvasmarha, ló) %-os eloszlása így alakult: A belsőváros 4 tizedében együtt az összállomány 61,7, Kistokaj 2 tizedében 38,1%. A szőlő pedig nem igazán csaüakozott a beltelekhez sem jogilag, sem gazdaságilag. Ezért aztán nem is vettük figyelembe akkor, amikor Kistokaj gazdasági jellegét vizsgáltuk. TOKAJ TÁRSADALMA 1765-BEN A kutatók számára egy város társadalmának belső szerkezetét, változásának, fejlődésének (gazdasági, szociális mozgásának) törvényszerűségeit, e változás eredményeit tanulmányozni fontos, sokszínű vállalkozás lehet. Azok a források, amelyek e feladathoz rendelkezésünkre állanak, elsősorban az egyházi anyakönyvek, továbbá a különböző rendeltetésű városi összeírások. Az előbbiek mindenekelőtt a családrekonstrukciós vizsgálatok során nélkülözhetetlenek,

116 az utóbbiak a társadalom összetételéhez nyújtanak alapvető felvilágosítást.

117 Azonban sem anyakönyveket - különösen a XVIII. század korai évtizedeiben -, sem az összeírásokat nem lehet és nem is szabad feltétel nélkül elfogadnunk, hanem figyelemmel kell lennünk azok forrásértékére.

118 Nemcsak azt kell megtudnunk, hogy egy-egy településről szerkesztett összeírás milyen szándékkal készülhetett, hanem számításba kell venni azokat a tényezőket is, amelyek egy adott kor adott településének - s itt Tokaj, 1765 - ebbéli szándékát meghatározhatták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a források hibaszázalékának előfordulását sem. Egy homogénebb paraszti település (pl. Ladány) másként kezelhető, mint egy mezővárosi közösség (pl. Tarcal). Ez utóbbiak lényegesen összetettebb társadalma sokkal nagyobb figyelmet, körültekintést igényel egy kutatótól munkája során. Tokaj a történészek számára elsősorban katonapolitikai, köz- és eseménytörténeti stúdiumot jelentett. Ebben már a város első (ismert) történésze, Spech Lajos is jeleskedett.

119 Majd pedig eluralkodott a honismeretben, a helytörténetírásban divatozó szemlélet, amikor az lehet a fontos, hogy az országnagyok, jeles vagy alig jeles történeti alakok közül ki és mikor kapcsolta sorsát a városhoz. Milyen jogcímen kötődik Tokaj valamely jeles személyiséghez, illetve országos - netán európai - jelentőségű eseményhez. Anélkül, hogy ezt kárhoztatnánk, csak utalunk arra, hogy eközben sokkal kevesebb figyelem jutott (pl.) a városlakók eletének, a város társadalmának.

120 116 Bencsik János 1975. 117 Bencsik János 1985. 118 Bencsik János 1986/b. 1. 31-36. 119 Spech Lajos 1823. 120 Vö. Mosolygó József 1930. ,,Tokaj népe és társadalma" c. fejezet (62-67. oldal), ahol kísérlet történt egy szűkre szabott társadalomrajzra.