Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
paraszti kultúrában bontó tényezők fellépéséinek eredménye) a paraszti világkép lassú átalakulása lett. E tekintetben nem lehet figyelmen kívül hagynunk a technikai haladás, a racionális szemlélet, az általános védkötelezettség, mint kultúrelemek közvetítője, a városi civilizáció, majd pedig különösen is a szociális és parasztmozgalmak serkentő tényezőit." 82 Mindez sajátosan igaz, ha Battonyára vonatkoztatjuk. Felvetődik a következő kérdés is a táblázat tanulmányozása kapcsán, éspedig mely tényezők eredményezték Battonya kora-kapitalista korszakában e nagymértékű proletarizálódási? Korszakunkban Csanádban és Dél-Békésben rohamosan növekedett a népességszám. Battonyán még szembeötlőbb ez az emelkedés. 83 A most már feudális kötöttségek nélküli parasztság újabb tömegei települnek e tájra és vállalnak részesmunkát a csak lassan gyökeresedő kertészfalvakban és környékünkön. A proletarizálódás másik oka a földbirtok koncentrálódásában keresendő. A törpebirtokkal rendelkező parasztok tönkremennek. Már közvetlenül a jobbágyfelszabadítást követő évtizedben megjelennek Battonyán a tőkésvállalkozók különböző típusai. a) A parasztbirtokok gyorsan cserélgettek gazdát. Tőkepénzzel rendelkező vállalkozók összevásárolták az elszegényedett parasztok volt töredéktelkeit. Fertályonként állott össze sokszor tekintélyes vagyonuk. Ezek közé tartozott Kövér Pál, Parázs Mihály, Bauer István. 84 b) A bérlő ügyeskedő típusát is megtalálhatjuk Battonyán. Ez a kamarától nagyobb területet árendált, majd alárendába adta a felparcellázott birtokrészt. Hegyessy Lajos aradi lakos földjét is így bérelte Karácsonyi János, s amikor végrehajtást kért a tulajdonos, akkor derült ki, hogy semmivel nem rendelkezett. 85 c) Természetesen a vagyonosabb parasztok együtt is vállalkozhattak egy-egy uradalmi birtoktest haszonbérletére. Ponta Ábrahám és társai (pécskai lakosok) haszonbérlik a Battonya határában elterülő Szionda puszta 504 (1100 n.-öles) holdját. 86 d) A földesúr, a Kincstár a kezén maradt birtokot 400-500 holdas parcellákként árendálják tőkepénzes vállalkozók. Gazdálkodási, termelési szintjükre igen gyakran a nagyparaszti gyakorlat volt a jellemző. Többször is rábukkanhatunk a levéltári forrásokban olyan árverezési (!) leltárra, amelyek kitűnő bizonyítékul szolgálhatnak a fentiek igazolására. Jó példa Traytler Lajos gazdasága, aki ugyancsak Sziondán bérelt 490 119/1100 holdat. Tekintélyes adósságát törlesztendő az „Arad-mutinai k. k. uradalom pécskai királyi kincstári tiszttartósága" 1862-ben bírói úton érvényesítette 18 782 ft-os követelését. Az összeírásban ezek szerepeltek: „689 kereszt búza, 655 kereszt rozs, 19 vontató árpa, 90 pozsonyimérő zab, 4 db tehén, 3 öreg ló, 6 ló (igás), 3 csikó, 3 kocsi, 9 rossz lóravaló hám, 5 hám, a magtárban 15 köböl morzsolt kukoricza, 5 béres szekér, 6 vas eke, 2 szelelő rosta rossz állapotban, 1 vetőgép, 4 borjú, 25 kocza, 35 db éves, 80 db kis malacz. 82 Szabó I. i. m. 357. 83 Höhn Józsefé, n. 11. 84 Például közlöm Bauer István birtokának megoszlását: 3 hold 1100 n.-öl; 1 hold 1450 n.-öl; 3 hold 700 n.-öl; 3 hold 1350 n.-öl; 10 hold 1350 n.-öl; 9 hold 1450 n.-öl; 7 hold 350 n.-öl; 3 hold 1300 n.-öl; 20 hold 200 n.-öl; 8 hold 1300 n.-öl; 8 hold 1100 n.-öl; 1 hold 700 n.-öl; 12 hold tanyaföld; 68 hold tanyaföld; 29 hold tanyaföld; 29 hold tanyaföld; 26 hold tanyaföld; 8 hold tanyaföld; három házhely (500 n.-öles), kert, egy malom, szőlő 900 n.-öl, egy ház kerttel. BL. Pp. iratok 425/1861. Parázs Mihály vagyonának leírása uo. 3242/1855. 85 Uo. 1843/1856. 86 Uo. 93/1863.
