Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

(nevét a takarmánynövényként termesztett lucernától, melyet itt herének neveztek, vette) mértek a falu alatti szántóföldekből.

41 A volt házas zsellérek igényét a település körül elterülő legelőkből, az ún. járandók kihasításával elégítették ki.

42 „A járandók nem voltak fölszántva, a nagyapám gyerekkorában a lovakat legeltették ott. A nyomtató lovakkal azon töltötték az éjszakákat."

43 Arra is emlékeznek, hogy „a házhelyekhez osztották a járandót, amikor Battonyán kiosztották (?). Mert úgy osztották Battonyát."

44 Battonyán a telek mértéke a fertály (azaz negyedrésznyi jobbágytelek) volt, ennek az úrbéri pörben 1200 n.-öles holdban rögzítették a területét.

45 A járandó 1800 n.-öles, a herés 300 n.-öles terület volt. Egy fertály birtokhoz egy her és járt. Ha akarta a gazda, akkor a herését hozzámérték a tanyaföldjéhez. Az 1860-as határtérkép tanúsága szerint a várostól északra terültek el a közösségi legelők.

46 Jól megkülönböztethető a külsőlegelő (Gulyajárás) a belsőié gelőtő\ e térképen. A belső övezetben a kezes állatokat legeltették, amelyek naponta hazajártak, a külső övezetben a félszilajon pásztorolt szarvasmarhákat és sertéseket nyaraltatták

41 Miután a járandókat kihasították az egységes legelőterületből a maradék a közbirtokosság tulajdonába került. A külsőlegelőt azonban a XX. század elején feltörték, szántóföldi művelés alá vonták.

48 Mára a kunágotai út mentén, a belsőlegelőből maradt összefüggő legelőterület.

49 A közösségi csordában, gulyában, csürhében stb. pásztorolt állatok után legelőbért fizettek a tulajdonosok a közbirtokosságnak. A paraszti halárhasználati rend elemzésekor nem szabad megfeledkeznünk a szőlőskertekről sem.

50 A XIX. század első harmadától két szőlőskertet emlegetnek a battonyai források, éspedig az Ogradistye és a Kinepistye kerteket.

51 Az előző a várostól északra, 41 Nádori Mihály paraszti adatközlő. Születelt Battonyán 1909-ben. Apja Nemzovszki Mihály. Hagyomány szerint lengyelek. A Sáros megyei Medgyes községből költözött az őse (nagyapja) a községbe. Anyja családja a Gömör megyei Helpa községből származott. Apja földműves, ő asztalos mester volt. Felesége battonyai születésű parasztok (Árvái József) gyermeke, akik földművesek voltak. 42 Hasonló a népi terminológia Makón is. Tóth Ferenc 1978. 17. 43 Nádori Mihály 44 Argyelán Traján és felesége Kocsis Katalin paraszti adatközlők. Mindketten helybeli románok. A férj 1908-ban Opécskán született (apja akkor ott béres volt), a feleség 1909-ben Battonyán született. Az apai szülők Argyelán Péter, Moldován Mária; anyai szülők Kocsis Péter és Andra Ilona. Az Andra család szerb volt. Adatközlőim előbb cselédek voltak, majd kisparasztként gazdálkodtak. 45 Még ma is fertályfődnek emlegetik a nagyszülők birtokát (pl. volt két fertály födje). Svarak Vazul szerint Battonyán 4-féle holdat ismertek és alkalmaztak: 1100 nöles kisholdat, 1200 n.-öles magyarholdat, 1500 n.-öles nagyholdat és az 1600 n.-öles katasztrális holdat., Jakabffy bérbe vett a ... házzal egy istállót és a lóherés kertet is." BL. B. Pp. iratok, 554/1854. A tagosítást követő térképfelvételen 953 herés parcellát olvashatni. Gazda i. m. 10. 46 Valószínűnek látszik, hogy a Gazda által közölt térkép a tagosításról készült, tehát 1864 körüli. Gazda i. m. 9. 47 Balogh i. m. (1958) 48 Gazdacímtár, 1925. 49 A legelő mai területe: 50 írásos forrásokból tudjuk, hogy „A kincstári kamara képviselője követeli... a szőlő után pénzben váltsák meg a bor nyolcadot a battonyaiak, 1 hold után 2 ft-ot, a szőlő lévén 249 egész és 550/1100 hold, összesen évente 498 ft-ot tartoznak fizetni." BL. B. közigazgatási iratok 1497/1851. 51 Borovszky i. m. II. 41. Az adásvételi ügyekben rendszeresen szerepel e két helynév.