Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

Az országgyűlési ifjú, mint kultuszminiszter került megmintázásra 1873 körül. Nincs tudomásunk arról, hogy az élete teljében lévő politikusról megrendelés alapján készült volna e mű, Izsó saját programjából foghatott hozzá. Az életteli arc nyugodt szerkezete és a fény-árnyék hatások plasztikát kifejező ereje e szobrot Izsó legszebb portréi közé emeli, még akkor is, ha az befejezetlennek tűnik. A fej nemes anyagban való kivitelezése a politikushoz és a művészhez egyaránt méltó lenne. Ajándékként 1898-ban Ernst Lajostól került köztulajdonba. a/113. Szalay László maszkszerű feje (1864-73 k.) Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 59.117-N.) gipsz, 29,5 cm ].: hátul: „1873. IZSÓ" 1957-1991 között Arany Jánosnak tulajdonított fej, ha valóban a költőt ábrázolná, akkor az Arany 56 éves korában készülhetett volna, az ismételten megmintázandó portréhoz (Magyar Nemzeti Múzeum, márványbüszt, 1873-75). De a végleges anyagban kifaragott Arany arckép az életerős poétát örökíti meg - így nem feltétlenül az ő vonásait kell keresnünk e fejben. A Magyar Nemzeti Galériában felbukkant alkotás valószínű, Szalaynak a Szépművészeti Múzeumból hiányzó gipszöntvényével azonos.

1 (Hasonlóan Lisznyay portréjához, ami később a háborús veszteséglista ellenére előkerült.) Szalay László, a történetíró-lapszerkesztő 18131864 között élt, s 51 évesen halt meg. Izsónál többször előfordult, hogy a levett halotti maszkot csak évek múltán mintázta át végleges alakra. így magyarázható annak 1873-as jelzete. Érdekes megemlíteni, ez az egyetlen eset, hogy a művész a pupillát és az íriszt grafikus módon bejelölte a félig nyitott szemgolyón s eltért az ókori elvekhez mindvégig következetesen ragaszkodó megoldástól. A lélekábrázolás eme lehetőségével egyetlen más esetben sem élt. 1. Földes Mária kutatása is ezt az eredményt támasztja alá.