Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
Férfi mellkép (Riolittufába vésett dombormű) Izsófalva, Szekeres-hegy (Sárkány-szőlő) Elpusztult Disznós-Horváthy' csendjéből kiemelkedő Izsó Miklós első művészi megnyilatkozásait szeretettel őrzi szülőfaluja. A szőlőhegyen egy riolittufába vájt barlangot, 2 és egy mára már elpusztult domborművet tulajdonítanak kezemunkájának. 3 Már fiatal korában legendák vették körül; a Bükkben bujdokló roppant erejű katona farkasokat győz le, 4 s a Búsuló juhász első változatát élő fába véste a „Kurittyerdőben". 5 A pásztornép úgy tudja; a Vörösbarátok klastromának oltárkövéből faragta ki szobrát, melynek „gyönyörűsége oly annyira megtetszett az uraknak, hogy azóta is Pesten mutogatják ország-világ előtt". 6 A nagyrabecsülés jeleként faluja 1952-től az ő nevét viseli. A református mátricula szerint 1831. szeptember 9én született Itsó József és Szathmári Eszter contribuens szülők első gyermekeként. Az apai család eredetét már Miklós is hiába kutatta. Csak Szín faluig tudta visszavezetni azt, ahol apja egykor a kékfestő mesterséget gyakorolta. Később gazdálkodott, méhészkedett. A kiterjedt rokonsággal bíró Szathmáriakról már többet tudni, ők Rimaszombat környékének értelmiségét alkották, nagyapja Zsíp falu iskolarektora volt. A művész személyiségét olyannyira meghatározó szellemi útravalóját részben tőle, részben a Sárospataki Kollégiumtól kapta. 1. A falu neve Izsó születésének idején. 2. Nóta Kovács Ferencné emlékezését Szigethy Ferenc jegyezte le. (Borsodvármegye régi nagyjairól c. írásában - Reggeli Hírlap 1929. IV. 28. 8. p.) 3. Skultéty Zoltán visszaemlékezése alapján (Miskolc, 1991. okt. 10.) 4. Izsó Józsefnek, a művész öccsének írásbeli emlékei alapján. (Megjelent: Izsó Miklós levelei [Szerk.: Soós Gyula 1958.] 108. p.) Utalás Kurityán falu határában lévő Pálos kolostorra, ami a 16. századtól romos állapotban van. 5. Farkas Gézáné visszaemlékezése a Pallavichini Roger szalonjára, s az abban álló szobor történetére. Szigethy Ferenc lejegyzése a Borsodvármegye régi nagyjairól c. írásában. (Reggeli Hírlap 1929. IV. 28. 8p.) 6. Szűcs Lajos felsőnyárádi tanár, néprajzkutató gyűjtése alapján (UT 1952. júl.) valamint Szabó Lajos taktaszadai református lelkész kutatására hivatkozva (Soós Gyula: Izsó Miklós élete - 1979. Kézirat, Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattár) 122. p. ParaSZtudvar ceruza (256 x 186) mm ' Felirat: „ARISZTOTELÉSZ" — rOZSa, j 2SO Miklós Poéta" férfiprofil 1850 k. i : ^w- I«Ó Miklós(Fiatalkori rajzok) Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztály (Ltsz.: 1914.208.) 1840^17 között a felvilágosult szellemű Sárospataki Kollégiumban nevelkedett Miklós és színésszé lett József öccse is. Itt kötöttek életre szóló barátságot magas műveltségű fiatal nagybátyjaikkal és unokatestvéreikkel, s később a haza szolgálatában álló jeles kortársakkal. Az 1847 szeptemberében kiadott bizonyítvány szerint a felsorolt tantárgyak valamennyiéből „ 1 só ", s erkölcsében is az 1 , mégis a forradalmi események miatt tanulmányai megszakadnak. Az iratok tudatos megsemmisítése miatt nem tudni pontosan, hogy ekkor, vagy már korábban járt a miskolci református gimnáziumba. De az bizonyos, hogy 1871-ig maga a művész több alkotásával ajándékozta meg az egykori alma materét „hálás megemlékezésül". 2
