Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

A 1 7 éves diák 1849. február 20-án állt be a Szabadságharc katonájának. Előbb Görgey, majd Pöltenberg parancsnoksága alatt lett honvéd hadnagy. Mint az Újházy vadász zászlóalj katonája, 19 ütközetben harcolt hősiesen, mígnem az augusztus 13-i szorított helyzetben Világosnál fegyverletételre kényszerült.

5 A megtorlás elől a Bükkben bujdokolt, valahol arra, amerre Telepyék, Jókai Mór, Tompa Mihály is rejtőzködött. Végül Rimaszombatban talált menedéket. Ismert első rajzait ekkor készítette. „...írásaiban később is kereste a festészet, a képfaragás és a költészet szépmesterségeinek összefüggéseit - írja Szabó Júlia A magyar rajzművészet 1849-1890 c. könyv bevezetőjében - 1850 körül készült rajzi zsengéje allegorikus formában valami ilyesféle elmélkedést rögzít: az antikizáló férfifej aláírása szerint Arisztotelész, mellette egy alaposan kicirkalmazott rózsa, a rajz alsó részén kis deszkakunyhó térbeli összefüggés nélkül - gondolati asszociációkat sejtet a papíron. A felirat poétának nevezi Izsót... Valóságos emblémája lehet korszakunk kezdetének, ahol a legszerényebb alkotás is erős gondolati alapokra épül..." A 61 darabos kollekció képezi grafikai hagyatékának csaknem egészét, amit Petrányi Győzőné 1914-ben ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak, s jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található. (Ezek közül csak azokat mutatjuk be, melyek egy-egy tervezett szobor előképének tekinthetők.)

4 1. Beiratkozó bizonyítvány a Sárospataki Református Kollégiumba 1847. szept. 7. MTAMTI Adattár-C-F-37/166. (ErnstXIV. 956) 2. Miskolci Református Gimnázium iskolaszékének jegyzőkönyve 1871. jún. 19. 182. sz. (MTA MTI Adattár C - F - 37) (Ernst XIV. 1130) 3. Izsó feljegyzése: „Katonai utaim, mellyet a Szabadság kivívásában tettem 1 849. év febr. 20" c ímmel (MTA MTI Adattár - C - F - 37/1 38) (ErnstXIV. 1013) 4. Ezenkívül az MTA MTI Adattárában őrzött két kéziratos füzetében (C - F - 37) (Ernst XIV 948-949) ismert néhány rajza, amit Soós Gyula szerk.: Izsó Miklós levelei (Bp. 1958.) c. kötetben publikált. t. Izsó Amália papír, tus, toil emlékkönyvének töredékei (1850-53) Magántulajdon Reánk maradt rajzai a művészetek iránti vonzódásról és az ifjúságát beárnyékoló tragikus korról mesélnek. E melankolikus hangulat nem csupán a családi műfajt hatotta át, hanem az egész országot jellemezte a szabadságharc bukását követően. A fiatal lányt - Miklós húgát - a kőkoporsók és urnák között kisarjadó szomorúfűzek emlékeztetik a mulandóságra. A sírkövön olvasható is a figyelmeztetés: „Jámbor halandó tanulj meghalni."

1 A lapokon megcsillan már Izsó kőfaragói gyakorlata, ugyanakkor a művészi önérzet ébredésére utal az, hogy a címoldal díszébe elrejti monogramját. Az emlékkönyvbe a testvérek valamennyien Isó-nak írják nevüket,

2 ami azért is érdekes, mert a születésükkor használatos Itsó írásmód Sárospatakon már Izsónak fordul elő.

3 (Egyetlen alkalommal, az első szobrászi jelentkezésekor használta 1859-ben az Isóaláírást, deezt követően mindvégig Izsónak szignálta műveit.)

4 1. Izsó Amália emlékkönyvének kópiái Molnárné Csízy Jolán ajándéka (Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattára számára.) 2. Molnárné Csízy jolán jegyzete alapján (MTA MTI Adattár - C - F 118/429.), aki Amália unokája volt. 3. Beiratkozó bizonyítvány a Sárospataki Református Kollégiumba 1 847. szept. 7. (MTA MTI Adattár C - F - 37./1 66.) Ernst XIV. 956. 4. Magyar Nemzeti Galéria Szobor Osztályának Adattára fotó 1. sz.: 2079.