Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

ban Gici Kálmán jeles országgyűlés egyik pártvezére díszes mellszobrát küldte meg tanintézetünk számára.""' A hiteles köszönőnyilatkozat az életrajz bizonytalan, a szabadságharcot is megelőző korszakát némiképp tisztázza. Valószínű, rövid, de kedves hónapokat tölt Izsó a miskolci schola falai között. (Életében csak ennek az intézetnek ajándékozott alkotásai közül.) 1. Vasárnapi Újság (1873. november 23.) a „mintajellemet" hosszasan bemutatja. A jegyzetben pedig Rusz reprodukciójában megjelent arckép keletkezési körülményeit írja le az ismeretlen szerző. 2. MTA MTI Adattár C-l-37/ldegen anyag (Ernst gy. XIV. 1130.) 110. SimOnyi LáSzlÓ terrakotta, 28 cm 1870 k J.: bal vállon: „I. M." Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 3377.) Élete biztosabb mederbe terelődött, amikor a budai főreáltanodában rendkívüli tanári álláshoz jutott. Megnősült, elvette Simonyi László gyámleányát, Szerdahelyi Jozefát (1870), akiben megértő társra talált, s hamarosan gyermekük született.

1 Az 1871-ben alapított Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde rendes tanári állására kapott felkérést Keleti Gusztáv festőművésztől. A mintázás és a szobrászat oktatása volt a feladata a majdani Képzőművészeti Főiskolán olyan jeles professzortársak között, mint Székely Bertalan, Schulek Frigyes, Morelli Gusztáv vagy Henszlmann Imre. A művészt fellépte óta szeretet és elismerés övezte, mégis megbecsülése e kinevezéssel vált hivatalossá először. Simonyi portréjának elevensége azt a koncentrált figyelmet árasztja, ami az alkotás ihletett pillanatának izsói velejárója. Ennek megragadása ritka művészi teljesítmény. A vázlatszerű előadásmód ellenére a jellem és a karakter pontosan körülhatárolódik, s nem marad hiányérzetünk; miért is nem oldotta meg azt nemesebb szobrászi anyagból!

1 Ezúttal is közvetlen tapasztalat mellett a beleérzőképessége segítette a mélylélektani ábrázolásban, bár a kis méret csak kabinetportréra jogosítaná az arcképet, de annak művészi előadásmódja kiemeli azt a magánműfaj köréből. — Ezt felismerve Pulszky Ferenc 1875ben megvásárolta a nemzeti gyűjtemény számára. 1. 1871 augusztus 23-án született kisfiú 1874 februárjában járványban elhunyt.