Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
99 4 Izsó Miklós-Huszár Adolf: bronz, 4 m Petőfi emlékmű 1871-1882 Budapest, Petőfi Sándor tér Izsó néhány centiméteres szoborötletéből mintázta Huszár Adolf kora legjelesebb köztéri emlékművét. Már nem csupán Petőfi géniuszának örökéhez, hanem Izsó zseniális elképzeléséhez is igazodnia kellett. Az ő művészi temperamentumából azonban hiányzott az a megélt '48-as élmény, ami Izsót Petőfihez kötötte, s így az emlékmű minden mesterségbeli tökéletesség ellenére hűvösen ünnepélyes hatású lett. A bronzöntés Turbain bécsi műhelyében történt, a talpazat Ybl Miklós terve alapján készült. 1 Az avatóünnepségre eredetileg március 15-én került volna sor, de azt áttették 1882. október 15-re, amikoris Petőfi szellemét mélységesen eltorzító rendezvényre került sor. Az eredeti szándéktól messze eltérő ünneplést Mikszáth Kálmán így kommentálta: „Ne ámítsátok magatokat; Petőfihez nem ez a méltó ünnep. Ti nem az örökséget becsülitek meg, amit hagyott. Ti csak tort ültök, lakomát csaptok, mert ez nektek jól esik." 2 A szobor, bár Izsó ötletéből indult, mégis csak Huszár Adolf mintázatában vált valóra, s lett korának máig érvényes, kiemelkedő művészi teljesítménye. Környéke a népi mozgalmak gyülekező tere lett, s a szabadságünnepek kegyeleti állomása. A „nemzeti emlékhely" kialakításán fáradozó nagy elődök megvalósulatlan álma spontán vált valóra 1882-ben Petőfi pesti szobrának felállításával. 1. Izsónak a 4 db lábazatterve elkészült rajzban, amit Huszár át is vett (Szentiványi Gyula kutatása, MTA MTI Lexikontár) 2. Pesti Hírlap, 1882. október 15. 102. Kisfaludy síremlék 1868 k. Elveszett A művész a Zala megyei Alispánhoz címzett levelében maga köszöni meg a Kisfaludy-szoborra kapott megbízatást.' Ez az egyetlen adat, ami sem nem erősíti meg, sem nem zárja ki a mű tényleges elkészülte körüli kétségeket. Úgy tudni, minden felkérésnek eleget tett (s ezért az alispáni iratok között remélhető, hogy legalább egy tervrajz megőrződött), ha időközben valami oknál fogva vissza is lépett a megbízástól. A szobor felbukkanása érdekes összevetésre adna alkalmat, mesterének Ferenczy Istvánnak megvalósult Kisfaludy emlékművével (1830-34). 1. Izsó Miklós levelei (Bp. 1958. Szerk. Soós Gyula) 78. p. 103. Palóczy László miskolci obeliszkjének terve 1868. Elveszett Ahogy Izsónak, úgy báró Vay Miklós szobrásznak is Borsod megye volt a szűkebb hazája. Különböző talentummal és gazdasági háttérrel bírtak, ennek ellenére művészi pályájuk gyakran keresztezte egymást. Ezúttal is. Izsó a város felkérésére - melyet Lévay József költő fogalmazott meg - készítette el a reformkori politikus
