Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

1. Borsod vármegye 1869. évi bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyve 669. sz. alapjai. 2. Izsó Miklós levelei (szerk. SoósGy. Bp. 1958.) 62. sz. alatt közölt, ismeretlenhez címzett levél részlete. 3. Közölve Izsó Miklós levelei c. kötetben (szerk. Soós Gy. Bp. 1958.) 63. sz. emlékművének tervét; a részletes rajzi vázlathoz mellékelte a fej terrakotta domborművét. A város részéről történt hosszú hallgatás után Izsó tehetetlen dühvel volt kénytelen tudomásul venni; riválisa, Vay Miklós ingyenesen ajánlotta fel munkáját e célra.

1 „... Palóczy-emlék csupán az általam benyújtott terv szolgai utánzása s meghamisított másolása - írja szomorúan az elkészült emlékmű láttán - mely az eredetiről csupán abban különbözik, hogy az általam tervezett arányok és az összhangzat-mondhatom kontárul megrontatott - s különben pedig egyszerű plágium."

2 A megvalósulatlan köztéri szobortervek után; (Széchenyi, Petőfi, 1848-as honvédszobor) az el nem készült Kisfaludy-, Palóczy-síremlékek - mélységes depresszióba ejtették a mindennapi nélkülözések közepette élő művészt. Letargiájából itáliai utazása mozdította ki, melyhez egy elnyert állami ösztöndíj útján jutott. Egészségi állapotának romlása csak a remekművek megtekintésére adott lehetőséget az utazás alatt - terveivel ellentétben - hiszen eredetileg szobrászi feladatokat is meg akart oldani. (Az állami megbízások közül a Zrínyi-és WerbőczymeII képek befejezésére gondolt, amint Hoffmann Alfrédnek Rómából 1869. jan. 15-én keltezett szép fogalmazványából értesülünk a Kolozsvári Múzeum kézirattárából.') 104. Gr. Zrínyi Miklós carrarai márvány költő és hadvezér «ST«.ideálportréja 1869. Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőház galériája (Ltsz. nélkül) A kiegyezést követően, az első állami megbízások között jött létre e mű. Br. Eötvös József közoktatásügyi miniszter a kialakítandó Nemzeti Pantheon számára rendelte meg a történelmi arcképet. Izsó Widemann előképét használta föl, amit a Széchenyi Országos Könyvtárból kölcsönzött. Ezúttal is alaposan felkészült a megtisztelő feladatra, bár a történelmi távolság a jellemábrázoló képességét nem engedte kibontakozni. A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene c, 1902-ben megjelent munkában Izsó 10 művét említik.' Ezek közül ma is eredeti helyén található a Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor és Arany János márványba faragott arcképe. A többi a Magyar Nemzeti Galériába került át, kivéve Eötvös Józsefről, az időközben elhunyt műpártoló politikusról készült portrét, melynek márványpéldánya ismeretlen helyen van. a/104. A szobor faragómunkájának elkészülte a kiegyezés esztendejére tehető, s az egykor Magyar Tudományos Akadémia Heti üléstermében lévő aranypatinás gipszpéldány. Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében (Ltsz.: 55.797.) található. Több gipszmásolata ismert: 104/a Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 75.93.) 104/b Debrecen, Református Kollégium Nagykönyvtára (Ltsz. nélkül) A Vasárnapi Újság híradása szerint Zalában márványmásolatot is szerettek volna készíttetni Izsóval. Ehhez vásárolták meg 1870-ben azt a gipszpéldányt, melynek ma egy 43,5 cm-es fejszoborrészlete maradt meg: 104/c Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum (Ltsz.: 54.35.) 1. Éber László munkája