Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
1 OO 2 PetŐfi gipsz, 2 m , I • , ).: nélkül nagy segedmmta 1874. Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: nélkül) A második vázlatkoncepcióból és az 1872-74-ben kialakított portréelképzelésből született Izsó nagy segédmintája, ami 1874 áprilisában elfogadásra is került. E terv már a lendületes első ötlettől a „Talpra magyartól teljesen eltérő, s nem sikerült ebbe átmenteni annak erényeit. De a bizottság elvárásainak mégis ez felelt meg leginkább. Végre megkapta a megbízást a 13 láb magas nagymintára. A Rózsa utcában ekkorra készült el élete első és egyetlen műterme is. Már alkalmas lett volna köztéri szobrok öntőmintáinak elkészítéséhez, de ereje ekkorra elhagyta a művészt, tüdőbetegsége elhatalmasodott rajta. Ez a nagy segédminta, a szoborbizottság letéteként, a rimaszombati múzeum előcsarnokában látható. 99 3 IZSÓ MiklÓS-HuSzár Adolf: bronzírozott gipsz, 4 m Petőfi nagy öntőminta 1 nélkü! 1881. Debrecen, Református Kollégium főlépcsőház Az eredeti méretű mintaszobor megalkotására Huszár Adolfot kérték fel, aki egyrészt bizonyította inventori képességét az Eötvös-emlékművön (1873-79), másrészt szobrászi alázatát Izsó művészetével szemben a szegedi Dugonics-szobron (1876). Az 1860-tól alakult szoborbizottság ekkorra már sok személyi és felfogásbeli változáson ment keresztül, s Izsó egy korábbi koncepciójához próbáltak visszatérni. De ennek ellenére a kész mű még inkább eltávolodott Izsó forradalmi elképzelésétől, amiért nem Huszár marasztalható el, aki egy arasznyi kompozíciós ötletből hosszas rábeszélés után mintázta meg az emlékművet, hanem maga a szoborbizottság. A negatív levétele után a megmaradt eredeti méretű minta a Péchy Mihály által tervezett impozáns lépcsőházba került, ahol lenyűgöző látványt nyújt.
