Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
gipsz, 80 cm J.: hátul: „...z 1872" 101/a Petőfi Sándor mellszobra W2 Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeum (Ltsz.: E.1880.30.) Származásáról azt tudni, hogy 1880-tól már a gyűjteményben volt, s bizonyára a művész feleségének tulajdonából kerülhetett oda. A jelzet a sokszorosítást kizárja, így e példányt a Szily Kálmánnak 1873-ban átadott művel azonosíthatjuk: „Legyen legalább ideiglenesen nálad letéve, hol is sok minden rangú-rendű ember megfordulván - lássák a critikát, szedd öszve, majd zsebredugom - különben ha valaki meg akarja venni, ára 50 forint...'" 1. Izsó Miklós levelei (Szerk. Soós Gyula, Bp. 1958.) 93. p. feketére patináit gipsz, 80 cm * ,i Felirat: PETŐFI 101/D ).: nélkül Petőfi Irodalmi Múzeum (Ltsz.: 57.463.1.) Művészeti Tár patinázott gipsz, 57 cm ).: talpazaton: „.. .zsó Miklós" 101/c Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tár (Ltsz.: 58.546.1. barnára patináit gipsz, 84 cm J.: nélkül 101/d Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tár (Ltsz.: 57.545.1.) Felállítva Kiskőrösön gipsz, 82 cm 101/e Felirat: PETŐFI S I.: „IZSÓ 1872" Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: 4118.) Valószínűleg, ezt vette át Huszár Adolf 1875-ben hogy mintául szolgáljon az emlékmű befejező munkálataihoz. 101/f. 1872. J Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: 4119. gipsz, 82 cm I.: nincs gipsz, 79,5 cm Felirat: PETŐFI 101/g. i. ;nincs 1872. Kassa, Kelet-szlovákiai Múzeum (Ltsz.: S 499.) Az idealizált, ábrándos költő arcképéről készült gipszöntvények forgalomba kerültek és országosan elterjedtek. Népszerűségükhöz már Izsó személye is hozzájárult. Ezektől kisebb, szabadmintázatú büsztök is születtek, s szinte valamennyi iskolában, könyvtárban a legutóbbi időkig megtalálhatók voltak. 100 1 Petőfi szobormodell 1873-74 k. Fővárosi Képtár (Ltsz.: 18367/2.) „Mikor a Helytartó Tanács a szobor végleges helyéül a Duna partot jelölte ki, Izsó azt tapasztalta, hogy itt a legtágabb szemléleti pontból, a Duna felől a felemelt jobb kéz eltakarja a szobor arcát. Ezért új tervet készít, hol a jobb kart egészen leereszti. Azonban a mozdulat merev volt és ezért új fogalmazást, a lírai Petőfit dolgozta ki." - írja Weiss Anna tanulmányában. E kisméretű modellnél a beállítás még csak egy átszellemült romantikus póznak tűnik, de a nagy segédminta esetében az színpadias modorrá változik. (Kat. 100 2 ) Sztankovics Szilárd az 1939-es Ernst-aukción vásárolta s az ő hagyatékából került át a gyűjteménybe. A fővárosi Képtár 1962-ben bronzöntvényt készíttetett e műről.
