Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

99. Petőfi Sándor gipsz, 46 cm állószobra (Vázlat) torzó Petőfi Irodalmi Múzeum (Ltsz.: 58.530.1.) A Károlyi-palotában (Petőfi Irodalmi Múzueum) megrendezett állandó kiállításon szereplő művet Soós az első ciklusba sorolja. Annak eleven plaszticitása, kontraposztos alakja a „Táncoló parasztok" vázlatos darabjainak nívóját éri el annak ellenére, hogy az kar és fej nélkül maradt torzó. 99

1 Petőfi Sándor gipsz, 53 cm (Vázlati.) J.: nélkül Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 3399.) A jelzésszerű köpenyes vázlat hasonlít a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható variánsához, bár ezúttal inkább kardmarkolatot vélünk látni a bal kézben, mint irattekercset. De nem az attribútumokhoz való ragaszkodás kötötte le Izsó figyelmét, hanem a mozdulat kifejező erejére összpontosított. Ernst Lajos 1898-as ajándékozása útján került köztulajdonba. 99

2 Petőfi-szobor bronzírozott gipsz, 56 cm megérett kismintája J:néikül (Petőfi kis modell) 1873 k. Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: 1057/64.) Az emlékmű körüli határozatlanságot növelte, hogy a fölállításra kijelölt tér még 1873-ban sem volt meg. „A szoboravatás helyett a Vasárnapi Újság mutatja be azt az Izsó által készített Petőfi-szoborrajzot - írja Varjas Károly - melyet a szoborbizottság leginkább kifejezőnek ítélt. Ezen a szobrász a költőt nemcsak mint lírikust, hanem mint a nagy idők nagy alakját, a nemzeti ébredést hirdető, a forradalom ifjú lánglelkű vezérét ábrázolja. E kisminta a szoborbizottság ajándékaként került a gyűjteménybe, s valószínű, Huszár Adolf 1875 augusztusában ezt vette át a köztéri mű megmintázásához. 1. Megjelent Vasárnapi Újság 1873.