Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
az ajándék elfogadását megelőzően műbírálatra kérte fel a jeles tanítványt, Izsót, ki ekkor már maga is mester volt a Mintarajztanodában. Ferenczy e kései munkáját jól ismerte a művész, 1855-56 között maga is dolgozhatott rajta, s végleges alakját is megadhatta 1873-ig Gömörben tett látogatásai alkalmával. Az ajándékozás e műről szólhatott, amit a Marschalkó-féle variánssal váltottak ki Széphalomból, s nem Sárospatakra került a Ferenczy család hagyatéka, hanem az eredeti megrendelőhöz, a Magyar Tudományos Akadémiához. Az anatómiai részletgazdagság, a felület romantikába hajló cizelláltsága már túlmutat az inventor világán, s Izsó teremtő fantáziájára utalnak. E műben találkozik össze legszebben a pályáról viszszavonuló jeles klasszicista mester a reményekkel teli ifjú tanítvánnyal. 1. Ferenczy István levelei (Rimaszombat 1912) alapján 2. Meiler Simon: Ferenczy István (Bp. 1905) 353. p. alapján 3. Magyar Nemzeti Galéria Szobor Osztály (Ltsz.: 2248) 4. Arany János levele Izsó Miklóshoz 1873. júl. 2. (MTA Kézirattár K513/1357.) Kazinczy eszményét Ferenczynek már 1828-34 között sikerült megragadnia az úgynevezett „tógás büsztjén" (MNG) 3 E felfogáshoz áll közel az a jelzetlen példány, mely hermaszerűen fejeződik be, s 1847-53 között készülhetett Marschalkó közreműködésével (Széphalom). Ez egy harmadik Kazinczy-portré. Az Ybl Miklós által tervezett emlékcsarnokot 1873-ban avatták fel Széphalomban, s erre az alkalomra Ferenczy József, a szobrász testvére felajánlotta a tulajdonában lévő alkotást. Szándéka szerint minaddig, míg egy másolat készül arról, s az eredeti Sárospatakra kerül át. Arany Jánosnak Izsó Miklóshoz írt leveléből értesülünk minderről. 4 Arany ugyanis - a Magyar Tudományos Akadémia nevében 4. Kölcsey Ferenc kis mellszobra 1856 k. Eltűnt. Ferenczy félbehagyott Kölcsey és Kazinczy portréját látva az ifjú Izsó újrafogalmazhatta mestere szobrait. Az bizonyos, hogy Kölcseyről készített egy kisméretű büsztöt, mert erre utal Terhes Barnának Izsóhoz 1864ben írt levele: „...Piroska nővérem, Osváth Józsefné a téthi szegényes parochiában commodja tetején kegyelettel őrzi első kísérleti mellszobrocskádat, mely Kölcseyt ábrázolja." 1 1. Weiss Anna: Izsó Miklós élete és művészete c. könyvében közli (Bp. 1939.) 13 p.
