Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A zöldfelület és az ember viszonyának alakulása az Avason (Dobos Sára)

nulásai többek között az egyre nagyobb mértéket öltő hétvégi üdülések, kiskertmozgalmak a lakóhelytől távol. A biológiai problémákat azonban meg kell oldani. A felemésztett táj, az Avas esetében az őstermelői táj helyett megfelelő környezetet kell biztosítani a városlakóknak elsősorban zöldfelületi megoldásokkal. Legelőször mérlegelni kell azonban azokat a városártalmakat, melyeket zöldfelületi eszközökkel enyhíthetünk, s azokat a lehetőségeket, melyek zöldterületi megoldásként kínálkoznak. Ezek közül legsúlyosabban érvényesülnek a megváltozott környezet következményei; az állandósult környezethatások. Pl. a városklíma, a levegő és talajszennyezettség, a megbolygatott talajvízháztartás és a csökkent területű zöldfelület. Kitűnik tehát, hogy az Avason létrehozott mesterséges településtájban a biológiai problémák miatt, a lakosságot megtartó, helyhezkötő erő, korántsem olyan mértékű, mint amilyet e műszakilag magasszinten megalkotott városrésztől joggal el lehetne várni. Ehhez segítséget a városépítészek, de elsősorban a zöldfelülettervezők nyújthatnak. Az Avas zöldfelületei 1991-ben Utunk kezdetén nézzük meg Miskolc város térképén, hogy mekkora területet kell bejárnunk, milyen utcák, milyen területfelhasználási egységek keretezik a hegyet. A zöldfelületi jellemzés szempontjai szerint az Avas hegyet északról a Ruzsin utca, Gyár utca, Somogyi Béla utca, Toronyalja út és Papszer utca, keletről a Csabai kapu, délről a Tapolcai út, nyugat felől a Közép-Ruzsin sor, Ruzsin szőlő utca és Muszkás oldal határolják. A miskolci völgy eredőjétől a Bükk hegység, illetve Diósgyőr irányából a Kiss E. és Wesselényi utcákon át közelíthetjük meg leghamarabb a hegyet. Az Avas alját határoló Ruzsin u., Gyár utcákhoz érve, azonnal érzékelhető a telkes, telekhatáron álló és ikerházas avult lakóterületek közé benyúló Üveggyár tájat romboló, szennyező léte. Az avult, komfort nélküli lakóterületi egység a gondozatlan, kisterületű haszonkertjeivel ma nem képes a levegőszűrő, éghajlatjavító szerepét betölteni. De nem képes egy kellemes lakótáj létrehozására sem. E kedvezőtlen helyzeten biológiailag, esztétikailag szerényen javítanak az egyházi temetőkertek, melyeket a Nagyváthy utca felé haladva érinthetünk. E két felekezeti, egymással területileg össze nem függő temetőkerteket vizsgálva a tervszerű építés nyomait vélhetjük felismerni a sírmezők és a koros vadgesztenyék telepítéséből. A temetőkerteket az egészséges vadgesztenyefák uralják, melyek mellett még zöldjuhar, hegyi juhar, szomorú fűz, akác, nagylevelű hárs, ecetfa és nyárfa is díszítenek. A zöldfelületek 55%-os és 85%-os fedettséget nyújtanak. Az egészséges díszfa anyag nagykiterjedésű lombfelületével fontos környezetjavító szerepet tölt be. Jó hatását sajnos lerontja a cserjeszint és a sírmezők környezetének a gondozatlansága. A temető emelkedő terepén felkapaszkodva, az észak-nyugati fekvésű Avas oldalon nézhetünk szét. A Muszkás telepet, Tóth sort, Teleky sort végigjárva siralmas állapotokat tapasztalhatunk. A hajdan virágzó pincesorok napjainkban is még spontán lakó-, és elszlömösödött területek. A közvetlen környezetük; a rézsűoldalak vízmosásokkal szabdalt bozótos felületek. Fás növény, akác csoport csak a Danyi völgyben található. E lakóterületi egység az ott élők igénytelensége következtében nem tud felmutatni zöldfelületi értéket. S4