Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A zöldfelület és az ember viszonyának alakulása az Avason (Dobos Sára)

Még tovább kapaszkodva már a Muszkás oldali kertekben járunk. Ide érdemes felsétálni, mert olyan gondozott szőlőskert és vegyeskert maradványokat láthatunk, amelyek a teleknagyságukkal, vesszőből font kerítéseikkel, tetszetős borházaikkal, a telkek közötti keskeny zugokkal megmutatják, hogy milyenek is lehettek a régi avasi szőlőskertek. Érdemes feljönni még azért a látványért is, mely a dombtetői rétről tárul elénk a miskolci völgyre, a ma is betonkerítéssel védett zsidó temetőre, az Avas oldal északi lejtőjének erdős felületére és az új avasi lakóterületre. Az Avas alján a Somogyi Béla utca Miskolc egyik legszebb vonalvezetésű, beépítettségű ősi utcája. Zártsorú, de telkes családi házas lakóterület keretezi. A patinás polgári házak mögött nagy haszonkertek húzódnak, az avasi pincesorhoz felkapaszkodó kisebb telkű Avas fasor és Csalogány utcákig. E telkes lakóterületi egység kertjeinek zöldfelületei 55%-os fedettséget nyújtanak. Gondozottságuk az ott élők igényétől függően eltérőek. Az Avas alatti kertekről feltekintve az északi oldalra jól láthatók azok a pincesorok, amelyekről a korabeli írások oly szívesen szóltak. Ma a telepített erdőben takarva, néhol ki-ki villanva tárulnak elénk az időközben építészetileg vegyesértékűvé alakult pinceépületek. A pincesorokat (Nagyavas Alsó sor, - Középső sor, - Felső sor) a meredek északi lejtő rézsűszakaszai kapcsolják össze. A helyenként súvadásos terepoldalakat erdő borítja teljes zártságban. A vegetáció; lombos erdő. Főbb növényfajai: kocsánytalan tölgy, magaskőris, hegyi juhar, zöldlevelű juhar, tatár juhar, platánlevelű juhar, kislevelű hárs, vadgesztenye, akácfa, iszalag, fagyai, orgona, hóbogyó, mogyoró, veresgyűrűsom fák és cserjék. A Nagyavas Felső sori pincesor fölött az Avas-tetőig, az Ijfúsági parkig, egységesen erdővegetáció húzódik az előzőekben felsorolt növényfajokból. Az erdős északi oldal növényzetével, építményeivel bármely évszakban, mindig tud értékes látványt nyújtani a sétálónak. Zöldfelületi és tájesztétikai értéke igen számottevő. A Somogyi B. utcából az Avas fasor utcán át érdemes a pincesorokon is végigsétálni, mert rátalálhatunk kertépítészeti érdekességekre is. A Nagyavas Felső soron a pince telkek közül láthatók kertesztétikai igénnyel kialakított, szemnek tetszetős kertecskék. (Pl. a 401. sz. pince kertje.) A nagyavasi pincesorok levezetnek bennünket Miskolc ősi városmagjához, az Avasi református templomhoz és temetőkertjéhez. E műemléki épületegyütteshez feljuthatunk az ugyancsak ősi utcából a Toronyalja utcáról is és azon a sétányrendszeren is, mely a XIX. században igényesen épült meg. E sétánysor vezet föl az Avas tetőre, érintve az ugyanabban az időben kialakított teraszkerteket is. A református templom alatt, a ligetesen telepített díszpark díszfáival 80%-os fedettséget nyújt a város gondozott parkterületének. A templom mögötti temetőkert, mely szinte összeszervezi a nagyavasi sorokat a Kisavas felé haladókkal, teljesen fedett az egészséges, koros vadgesztenyefák, valamint a magas kőris, hegyi-, platánlevelű juharfák, nagylevelű hárs és akácfák lombjaitól. így illeszkedik be abba a zárt erdővegetációba, mely itt is jellemzi az Avas oldal északi lejtőjét. Maradjunk a hegyoldalon és sétáljunk fel a Petőfi soron át a Horváth sori teraszokhoz! Álljunk meg a legalsó teraszon és tekintsünk keleti irányba! A fák lombjai között lenézhetünk, majd a Gyári soron át lejuthatunk a Mélyvölgyi pincékhez. Az érdekes földtani alakulatba épített pincék, sajnos hasonló építészeti élményt nyújtanak mára, mint a Somogyi utcáról figyelt épületek. Telepítésükkel, gazdasági értékükkel e nagy jelentőségű pincesorok szinte „pince várost" képeznek a Mélyvölgyben. A sűrűn beépült völgy-