Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A zöldfelület és az ember viszonyának alakulása az Avason (Dobos Sára)

A zöldfelület és az ember viszonyának alakulása az Avason A

hegy zöldfelületi fedettségét szemléletesen ábrázolják az 1759-ből (Haasel), 1881— 1885-ből (Adler K.) és 1910-ből (Lippay B.) származó várostérkép részletek. A korabeli térképekről, írásokból és a városképi metszetekről is ismertté vált az a tény, hogy az Avast szőlőskertek borították, kivéve az északi oldalát. Ott alj-, cserjenövény uralkodott fasorokkal a „...homokkővé tömörült pannonkori fövényképlet száraz rétegeibe épített borpincék..." környezetében. A szőlőskertekben az alábbi szőlőfajokat művelték sikeresen: „...bátai, formint, hárslevelű, demjén és fehér gohér. Ezenkívül termeltetik a dinka, kadarka, kevés polyhos, a fekete fajok közül a fekete gohér, bikaszemű fekete, purcsin és Izabella. ...Borfajaink a közönséges asztali boron kívül a szomorodni máslás, egy két és három puttonyos aszú,