Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas betelepültsége az őskőkortól az újabb kőkorig (Ringer Árpád)
De jól ismerték az íjat és nyilat is, sőt sokféle vadcsapdát is használtak. A férfiak és a nők közötti természetes munkamegosztás kiegészült „szakterületek" szerinti specializációval. A kultúra bizonyos területein tudniillik ekkor már szakosodott mesteremberek tevékenységével is számolnunk kell. így a nevezetes nyugat-európai barlangi művészet csodálatos alkotásait olyan - jól kimutathatóan kisebb-nagyobb körzetben alkotó - nagy tudású mesterek készíthették, akiket közösségük már bizonyára felmentett a mindennapi termelő tevékenység alól. A felső paleolitikumban fejeződött be a föld meghódítása. Ekkor már az amerikai kontinens is lakott volt. Mezolitikum vagy átmeneti kőkor (Európában i. e. 10 ezertől 6-4 ezer évig). A pleisztocén végének beköszöntével visszahúzódtak a sarkkörüli jégmezők és a magas hegységek gleccserei. Európában például a korábban kiterjedt tundrák és löszsztyeppek fokozatosan beerdősültek. A mezolitikum erdei vadászai apró, geometrikus heggyel ellátott nyilakkal ejtették el az erdei szarvast, őzet, vaddisznót s az őstulkot. Tenger- és tópartokon, folyók mellett a vadászathoz halászat és kagylógyűjtés is társult. Mivel a jégkorszak tömegesen elejthető vadjaival szemben a mezolitikumban vadászott fajok nagyobb csoportokba legfeljebb csak időlegesen verődtek össze, a zsákmányoló életmód eltartóképessége jelentősen csökkent. így kontinensünkön is lényegesen megcsappant a népsűrűség, s a késő paleolitikum virágzó vadászkultúrája örökre megszakadt. Neolitikum vagy újkőkor (Európában i. e. 6—4 ezer évtől i. e. 4000-2500 évig). A neolitizáció, vagyis az állattenyésztésre és a földművelésre való áttérés Elő-Ázsiából terjedt át Európába. A korábban neolit forradalomként emlegetett folyamat ott bontakozott ki i. e. 8000-től. Előfeltétele az volt, hogy az egész Óvilágban csak ezen a területen éltek a magtermelő földművelés haszonnövényeinek vad ősei, a domesztikált állatok - elsősorban a juh és a kecske - elődeivel együtt. A gazdaság átalakulását számos technikai újítás kísérte: a kő csiszolása, a fazekasság, új - a letelepült életmódnak megfelelő háztípusok megjelenése. Európában Kréta szigetén és Dél-Görögországban a neolitikum i. e. 6100-6200 éve tűnt fel, s idő kellett - 1-2 ezer év -, amíg az új életmód északnyugat felé Belgiumig, Hollandiáig s még távolabb Dél-Skandináviáig is meghonosodott. Hatalmas kulturális tömbök alakultak ki ekkor a kontinensünkön: a Mediterráneumban a Cardium kagyló díszítésű kerámia, Dél- és Délkelet-Európában a Szeszklo-StarcevoKörös-Cris, művelődés, majd a Vonaldíszes kultúra, amely a Pruttól Normandiáig lakta Európa legjobb, löszön képződött talajú sávját. Ezek kerámiaművessége, építészete, gazdálkodása stb. sok-sok vonásban különbözött egymástól. Miskolcon, az Avas alján egy új tudomány születik 1892. december 26-án nem mindennapi karácsonyi ajándékkal lepte meg Herman Ottót, az utolsó magyar polihisztort Bársony János miskolci ügyvéd. Három jellegzetes kidolgozású pattintott kőeszközt adott át neki feldolgozásra, amelyek egy jó évvel korábban, 1891 augusztusában láttak napvilágot az ügyvédnek a mai Kálvin János utca 2-4. szám alatt álló háza alapozásakor. Bársony választása sikeresnek bizonyult. A minden iránt érdeklődő Herman Ottó ugyanis első szempillantásra felismerte a különleges régészeti leletek jelentőségét - azt, hogy az ősember magyarországi létezésének perdöntő bizonyítékait tartja a kezében.
