Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Miskolc Avas városrész településtudományi összefüggései (Horváth Béla)

szűkös időben is napirenden tartandó feladattömeg. A döntően megváltozott körülmények a gazdaságban egyre inkább előtérbe helyezi olyan tervek, előtanulmányok, készítését, amely a finanszírozás lehetséges körülményei között tesz ajánlatokat, feltár lehetőségeket. Az ilyen tervek készítésére éppen a gazdaságilag visszafogott időszakokban van szükség, egyben lehetőség is, hogy a fellendülési szakasz elején a megvalósítás feltételei (terület, közmű, végrehajthatóság, értékbecslések, gazdaságossági számítások) már ne okozzanak nehézséget. E téren pályáztatásokra, a városiasság növelésére és a 7. fejezetben említett, az épített környezet továbbfejlesztését is szolgáló alkotó munkára van szükség. 10. Kereskedelem Lehetőségeiről és adottságairól a 9. Intézmények fejezet részben megemlékezett, mert telepítési és megjelenési formájuk nagyrészt azokhoz kapcsolódik. A 70-es évek koncepciója szerint és finanszírozási rendje alapján megvalósított ún. nagy alapterületű, terű létesítmények ideje nagyrészt lejárt, vagy korlátozott. A dotált, részben kihasználatlan egységek, főleg a vendéglátó egységek eredeti rendeltetésének átértékelése (Piramis étteremből nyomtatványraktár és árusítóegység) még azokat az építészeti törekvéseket is elhalványította, amelyek a városiasság növelését voltak hivatva a telepítés monotóniájával szemben képviselni, elérni. E téren egyes egységek, így az Ifjúsági étterem többféle célt és rendeltetést kívánt szolgálni. Valójában ritkán érhető el, hogy a többrendeltetésű létesítmények valamennyi funkció kulturált igényét képes kielégíteni. A hazai lakásépítés és új városrész-koncepció kialakításánál az előképeket kétségkívül a skandináv országok második világháború alatti és utáni tömeges lakásépítései adták. A végrehajtás módjában azonban a hazai gyakorlat az elaprózott szerveződéseket, telepítéseket helyezte előtérbe, ennek döntően ütemezési indítékával, ellentétben a külföldi tapasztalatok sokrétű, áruház, bevásárlóközpont, önkiszolgáló étterem lehetőségeivel szemben, amelyek ott a városi élet, a közösségi-társadalmi kapcsolatok lehetőségeinek is bizonyultak. A szerkezeti adottságok, méretrendek és koordinációs adottságok a változtatás végrehajtásának, a belső terek rendje átalakításának gyorsabb megvalósítását is nehezítette. A könnyűszerkezetek alkalmazása e téren sajátos előnyökkel, a gyors változtatás esélyét nyújthatta volna. A magánépítési területeken a beszerzési és intézményi lehetőségek még ezt sem tették lehetővé, mert mire azok nagyobbrészt beköltözésre kerülhettek, a „kötelező ellátás" előírásai, formális kötöttségei és főleg gazdasági feltételei teljesen megszűntek. Az élni akarás, a vállalkozó kedv azonban fokozatosan, az ismert nehézségek ellenére; lassan-lassan mindazt megoldják, amire a piaci viszonyok között, szakértelem és tudás, a gazdasági feltételek alapján reményt látnak. 11. Gimnázium Eredetileg a gimnázium és a hozzá kapcsolható művelődési és más funkciók a városrész-központ részeként valósultak volna meg. Ehelyett a rendezési tervek szokásos helyi, nagyrészt szabálytalan átértékelése révén egy eredetileg lakás céljára kijelölt területen önálló épületben kapott helyet és ezzel részévé vált a lakóterületi beépítésnek. Különös az is, hogy a gimnázium és kapcsolódó épületrészei sokirányúan terjeszkedő, elszórt