Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Miskolc Avas városrész településtudományi összefüggései (Horváth Béla)

tömeget alkotva a korábban talajcsúszás miatt már veszélyeztetett terület közvetlen szomszédságába került elhelyezésre. Az Avas területének adott részén a terep leginkább mozgatott volt. így ilyen tömegnek a városrészközpontba való telepítése a városiasság fokozása, kiépítésének egyik meghatározó bázisává válhatott volna. A telepítés hátrányos voltát sem képes az intézmény vezetése színvonalas rendezvényeivel, programjaival oldani. Kétségtelen, hogy ebben a kölcsönhatások, beidegződések, oldottabb lehetőségeinek, a gazdálkodás másságának és főleg szemléletének kialakulása országosan megoldatlan. Egy új művelődési és oktatási koncepció minden bizonnyal fokozatosan segíti majd az együttélés és -működés minőségi feltételeinek, hagyományteremtő képességének kedvező kibontakozását. Ehhez olyan személyekre, vezetőkre van szükség helyben és városméretekben is; akik a folyamat egészét szívükön viselik a részérdekek és a „rovatszemlélet" helyett. 12. Közműellátás Az Avas városrész korábban közművel csak részlegesen ellátott terület volt. A lakásépítési előkészítés során kezdettől fogva a teljes közmű- és energiarendszer kiépítése szerepelt a tervekben. Az előkészítő munkálatokban az FTV és Mélyépterv meghatározó szakmai munkát végzett. A megvalósítás közben az Északterv kezdeményezte és sajnos el is érte, hogy a IL ütem közművesítési terveit saját maga oldja meg. Ez egyszerűbbé tette ugyan az Északterv saját egyeztető munkáját, mert házon belülre helyezte, de kizárta azt a szakmai bázist, amely felkészülten és körültekintően magasabb színvonalon a hibák elkerüléséhez vezethetett volna. E „presztízsharc" végül is több kudarchoz vezetett, amelyek a 70-es évek végén egyre inkább éreztették hatásukat. Ahogy az már lenni szokott, a visszaállás sem volt zökkenőmentes, mi több, teljes körű sem, ami később a gimnázium építése során különböző károsodásokhoz vezettek. A távfűtési rendszer kiépítésében a városméretű koordinációt biztosítandó az Energiagazdálkodási Intézet kapott jelentős szerepet és a problémák megoldása is nagyrészt rájuk várt. E téren kritikusnak az 1975-76-os fűtési időszak bizonyult, amelyen csak magas szintű koordinációk és direkt beavatkozások révén sikerült úrrá lenni. A közműrendszerek adottságai és üzemeltetési felkészületlenségek is együttesen sok nehézséget és ellátási kimaradást okoztak, idővel azonban ezek is megoldódtak, betanulás és egyes gépészeti rendszerek kijavítása révén. Kezdettől fogva a teljes kiépítés volt a cél, ami az ütemezésnek megfelelően meg is történt. Utóbb az Avas I. ütem ellátását szolgáló hőközpontot kiváltotta a DIMAG Rt., a korábbi az LKM területéről létesített rendszer, amely a város központi hőellátását volt hivatva megoldani. Az Avas I. ütem kazánháza, amely kezdetben a fűtést is szolgálta, a melegvízellátás és tartalék szerepét vette át. A nyolcvanas években is számtalan csőtörés, ellátási zavar keletkezett. Ezek azonban rövid ideig álltak fenn, oka a különböző átkötésekben, a tápláló rendszer kiváltásában és megváltozásában, az eredeti tervektől eltérő területhasználatban keresendő. 13. Közlekedés Az első ütem kivételével a terület és lakásszám növekedését az úthálózat kiépülése és a tömegközlekedés követni tudta. A területen lakók és mások is több észrevételt tettek a tömegközlekedés javítása érdekében, azonban ezek az igények általában egyrészt nem