Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)
a görög fundus északi részét behatároló ispotályépület. A két műemlék közötti gondolati rokonságot megjelenésük is hangsúlyozza. Mindkettő földszintes, viszonylag nagy kiterjedésű, a maga korában praktikus szempontok által sugallt téralakítású. A mindszenti ispotály ma városunk egyik kevéssé megbecsült késő barokk műemléke. Tömegalakításában nagyjából megőrizte 18. századi formáját, ugyanígy a belső terek váltakozó boltozott, illetve síkmennyezetes fedése is eredetinek tekinthető. Homlokzatán szerény vakolatdíszű, az egyes akszisokat határoló tagozatok maradtak fenn, amelyek híven tükrözik az átalakítások és toldozgatások nyomait. Az ispotály összképébe szervesen illeszkedik a falazott kerítés által övezett, vasrácscsal elkerített késő romantikus feszület. Római katolikus plébánia 1710-ben leltárba vették a tapolcai apátság mindszenti javait, így többek között az apátsági rezidenciát, amely a Mindszent utcában volt, „az Eger felé vivő kapu mellett" (ti. a csabai kapu értendő alatta). Eszerint kétszintes kőépületről van szó, amelyet Petrik András egri kanonok építtetett. (Itt jegyezzük meg, hogy a templomot ezt megelőzően négy évvel, tehát 1706-ban újította, látta el új fedéllel az építkezéseiről emlékezetes apát.) Az összeírás a felső szinten három szobát talált, s mindegyik mindennel(?) el volt látva. Az alsó szinten két szoba, konyha és kamra kapott helyet. Az egész ház palánkkal volt körbekerítve, de voltak olyan részek, ahol sövény volt a palánkok között. A rezidencia mellett figyelemreméltó volt a kert, amely különféle fáknak adott helyet, középen filagória állt, amely szőlővel volt körülültetve. A kert végében egy boltozatos házikóra figyelt fel az összeíró, hozzátéve, hogy ezt gyümölcs szárítására, aszalására szokták használni. A rezidencia sövényén kívül a „Tűzkő" (ma Tűzköves) nevű szőlőkert volt, amelyet az apát megvásárolt, s ennek a haszna évi 12 hordó bor volt. 42 Három és fél évtized elteltével újabb összeírás történt a javakról. Úgy ítélték meg, hogy a plébániának rendelt ház megmaradhat, tehát állapota jó, de szükség van a telken egy istálló és egy szekérszín felépítésére. Szükségesnek látták, hogy kerítés készüljön, amely elválasztja a „plébániának rendelt ház"-at az apátsági rezidenciától. Ebből következik, hogy a templom melletti mai telken a 18. század elején két, más-más funkciót betöltő épület állt. 43 Egy évvel később Miskolc valamennyi egyházi építményéről, sőt a lakosság felekezetek szerinti megoszlásáról is készült egy összeírás. 44 A katolikus plébánia eszerint fa szerkezetű, tapasztott sövényből készült, ún. patics-fal volt. Tapasztása mind kívül, mind belül igen szép, nagyon műves munka. Az épület közepén helyezkedik el a konyha, majd pedig három szoba. Ebből egy a plébánosé, kettő pedig a famíliájáé, azaz a plébános háztartásában élőké. Az épületnek van egy raktárul szolgáló oldalkamrája is. A ház kéménye magas, falazott. Ez a plébánia-épület marad meg a 18. század hetvenes éveiig, s bár Szendrei János történeti munkájában - más forrásokra is hivatkozva - azt állítja, hogy az új plébániát a kincstár építette 1778-ban, 45 ebben kételkedni van okunk. Az Eszterházy-Bacsinszky perlekedés miatt, amelynek tétje a mindszenti templom és plébánia hovatartozása volt, a Helytartótanács Utasítására Borsod megye bizottságot küldött ki a mindszenti plébánia jövedelmének összeírására. Ebből az összeírásból tudjuk, hogy a plébániaépület egyemeletes, újonnan készült, még meszeletlen és dísztelen. 46 Ez tehát az az épület, amely a 18.
