Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

7. kép. Golgota-csoport a Kálvária-domb csúcsán jelképező sziklaimitáción állott. A keresztek nyolcoldalú, vakmérművekkel tagolt posztamenseken álltak. Máriássy szerette volna a kereszteket a későbbiekben plasztikus korpuszokkal ellátni, de erre nem került sor, így azok jelenleg is pléhlemezre festett alakokat hordoznak (7. kép). A kálváriát 1864-ben Bartakovics Béla egri érsek szentelte fel, s ez egy napon történt a mindszenti templom két tornyának alapkőletételével.

35 A felszentelést követő években, de a századforduló előtt a kálvária-domb - minden bizonnyal vonzó látványa miatt is -, kedvelt pihenőhelye lett a miskolciaknak. Vélhetően ez adta az ötletet arra, hogy a város akkor lakott részén kívül, de annak tőszomszédságában kialakítsanak egy olyan parkot, amely a kor kertépítési divatjának megfelelően az ünnep- és hétköznapok családi időtöltésének helyszínévé váljon. így alakult ki idővel a kálvária és a Népkert szerves egysége. A kálvária az 1940-es évekig maradéktalanul ellátta és kielégítette a városlakók pihenési, kikapcsolódási elvárásait, de a katolikus lakosság lelki és szertartási igényeit is. A történetnek újabb fejezete kezdődött az 1940-es évek végétől. Ez először tulajdonjogi változást, a telek tulajdonjogának megosztását jelentette, majd 1953-tól egy új épülettel (az akkori pártbizottság, a jelenlegi megyei múzeumigazgatóság épületével) megváltozik a környezet, módosul a városkép is. Az építkezéssel megváltozott a Csabai kapu nyomvonala, s megszűnt a korábbi természetes kapcsolat a kálvária-domb és a Népkert között. A kápolna bezárásával kényszerűen megszűnt annak eredeti funkciója. A használaton kívüliség együttjárt az építmények külső lepusztulásával. Az egységes képhez szervesen hozzátartozó és egykor hangsúlyos bevezető tételként funkcionáló kőkerítés, és annak