Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

1. kép. A mindszenti templom az ispotály és a parókia épületével az 1920-as években 2. kép. A Mária szobor, 1992-ben érsek is jelentős összeget ajánlott fel, majd ez kiegészülve a lakosok adományaival, megteremtődött a feltétele a másik torony felépítésének is. 1864-ben megkezdődtek az építkezések, s még ennek az évnek a végén az egyik toronyra a kereszt is felkerült.

29 A két torony felépítésével a 19. század utolsó harmadában építészeti szempontból kialakult a mindszenti templom mai formája. (1. kép). Az eltelt közel százharminc év alatt csak olyan munkálatokra, felújításokra került sor, amely a templomkülsőt és -belsőt érzékelhető módon nem érintette. Fogadalmi oszlop Szűz Mária szobrával (ún. „Csupros kép") A 18. századi katolicizmus egyik jeles emléke ez a barokk, faragott kőből készült fogadalmi oszlop, amelyen Szűz Máriát ábrázoló, szintén kőből faragott alak áll. A szobrot a mindszenti római katolikus templom előtti - akkori - dombon 1738-ban emeltette Deák Ferenc plébános annak emlékéül, hogy az országban ekkor dühöngött pestisjárvány Miskolcot elkerülte. „Célja a szobor emelésének az volt, hogy gyülekezőhelyéül szolgáljon a híveknek, akik itt a kántor vezetése alatt szombat esténkint ájtatosságukat végezvén kérték az Egek Urát, hogy Miskolc város lakóit a pestis veszedelmétől jövőre is óvja meg."

30 A szobor talapzatát egykor Nepomuki Szent János, Szt. Lőrinc és Szt. Sebestyén faragott kőszobrai díszítették. Az akkor volt latin feliratok egyikét a plébánia, a másikat a Mindszent utca, a harmadikat pedig a MÁV üzletvezetőség helyén állt „Bárányka"