Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

Adataink arra utalnak, hogy az apáti tiszt 1775-ben betöltetlen maradt, majd 1776-ban Mária Terézia Bacsinszky András munkácsi püspöknek, ill. a munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta az apátság megmaradt javait, ezzel együtt jövedelmét. Ez az adományozás 1777/1778 között az egri érsek és a munkácsi püspök között éles vitára, nézetkülönbségre adott okot. A vitába bekapcsolódtak a kormányhivatalok és ezek véleményének sugallatára Mária Terézia is. A sarkalatos kérdések egyike az volt, hogy Bacsinszky a mindszenti templomot a görög katolikusoknak kérte átadni. Másrészt szerette volna, ha Görömbölyről eltávolítják a latin szertartású papot. A perlekedésre Mária Terézia tett pontot. A munkácsi püspökséget felmentette a mindszenti templom kegyurasága alól, s a védnökséget a kincstárra bízta. Ennek megfelelően a mindszenti egyházi építmények karbantartásának kegyúri kötelezettségeit a diósgyőri koronauradalom látta el. Több, mint fél évszázad elteltével, 1833-ban, amikor összeírták a diósgyőri uradalom javait, ott találjuk a „harmadosztályú, vagyis kegyúri épületek" megnevezés alatt a „Sz. Péter és Sz. Pál templom"-ot, az „alsó plébániá"-t, az „aggothon"-t, az „alsó kántor ház"-at, a „leányiskolát a tanítólakással", a „három osztályos elemi iskolá"-t és végül a „Szent Anna templom"-ot. Az összeírás viszonylag szűkszavúan szól a mindszenti templomról. Eszerint „a Zöld-fához címzett uradalmi vendégfogadó környékén áll a Sz. Péternek és Pálnak nevezett templom. Szabályos stílusban jó anyagból szilárdan épült, zsindelytetőzettel, s minden szempontból jó állapotban van és az alsó plébániához tartozik. Az utcáról nyíló bejárata gyalult lécekből művésziesen van kidolgozva kétszárnyúra, ezen át lépünk be a telekre, vagyis a templom udvarára, amelyet kőfal határol és kerít, s a főkapun kívül két oldalbejárat is van rajta. A telek közepén álló templomba kétszárnyú vaslemezzel borított kapu visz be, hozzá négyszögletes kőlapokkal kirakott út visz. A gazdagon aranyozott főoltáron kívül 4 aranyozott oldaloltár van, pad pedig négy oszlopban, keményfából 32 darab. A szószék is helyenként aranyozott. A középső boltozatról lefüggő üvegcsillárt a hívek mostanában csináltatták. A templom-főajtótól balra van a kórusfeljárat s jó az orgona is. A kórusból jobbra visz a feljárat az alacsony toronyba, ahol három harang és egy óra van elhelyezve. A szentély mindkét oldalán van egy-egy sekrestye, mindkettőből feljárat vezet az oratóriumba. Ablakai vasráccsal és dróthálóval vannak ellátva, a sekrestye bútorzata pedig keményfából készült. A templom udvaráról baloldalt vaskapus lépcső vezet le a boltozott kriptába. A templom belső tere 18 5/6 öl hosszú és 7 3/6 öl széles. Az udvarral együtt 478 4/6 négyszögöl területet foglal el."

28 A leírás szűkszavúsága ellenére is lehetőséget ad egy közel évszázaddal korábbi állapottal történő összehasonlításra. 1744-ben, amikor felszentelték a templomot, feltűnő volt a „templom hajójának elegáns és magas boltozata", ez most is megragadta a szemlélőt, hiszen a „művésziesen kifaragott boltozat"-ról esik szó az összeírásban. A szentély amelynek mindkét oldalán egy-egy sekrestye volt, s amelyből feljárat vezetett az oratóriumba - hasonlóan változatlan maradt. Sokkal fontosabb viszont az, hogy mi valósult meg abból a „hiánylistából", amelyet Máriássy Sándor a templom felszentelése után készített. Máriássy templomudvar kialakításával kapcsolatos elképzelései szintén megvalósultak. A főpap a meglévő és használható egy haranghoz még kettőt kívánt öntetni. Az 1833-as összeírás szerint ez is megvalósult. A mindszenti templom építéstörténetében a következő állomást az 1857. évi királylátogatás, majd ennek következménye jelenti. Ferenc József a monumentális templom láttán felajánlotta az egyik torony kiépítését a templomra, s ezzel, mint kegyurat, a diósgyőri koronauradalmat bízta meg. Ezzel egyidejűleg az egri