Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)
sekrestye fölött oratóriumokat képeztek ki. A leírás szerint ebben az időben már készen állt a templom öt oltára és gazdag szószéke is. A szószékek felszenteléséhez szükséges tabernáculumok, feszületek és gyertyatartók nagyobb része is elkészült a templom felavatására. 20 Hátravoltak még a festő és aranyozómunkálatok. (Ezzel kapcsolatban írta Máriássy Sándor 1775. március 29-én egy levelében, hogy a belső kiképzés 1743-ban befejezetlen maradt. Ezt a munkát sem ő, sem pedig utódai nem folytatták. A főoltár festő és aranyozó munkái még 1775-ben sem készültek el. Ez viszont nem volt akadálya a főoltár felszentelésének 1748-ban. 21 ) így tehát 1748. november 21-én felszentelték a főoltárt. Képfaragó mestere Johann Michael Singer, egri szobrász volt. 22 1751-ben még több kőműves, lakatos, kovács, kép- és kőfaragó mester dolgozott a templomban, s közöttük még ekkor is megtalálható a korábban említett Johann Michael Singer. A mesterek munkáiról megmaradtak azok a feljegyzések és számlák, amelyek a vásárlásokról tanúskodnak. 23 A Máriássy Sándor apátsága idején elkezdett templomépítési és díszítőmunkák az őt követő apát, Foglár György (1744-1754) időszakában is változatlan intenzitással folytak. Máriássy Sándor Mindszentről történő távozása előtt összeállította a legközelebbi jövőben pótolandó hiányosságok, korrekciók jegyzékét. Innen tudjuk, hogy szándékában volt a templomot kőkerítéssel körülvétetni. Két kaput kívánt nyitni, egyik a temető felé, a másik pedig az utca irányában nyílott volna. Ügy gondolta, hogy „szükséges a templom elejét vízi kővel flastromoztatni, környül pedig egy sor faragott kővel, kő oszlopokkal és faragott kövekkel kirakatni", azaz a templom lábazatát elkészíteni. A sekrestyébe „tölgy fa deszkábul Kép faragó munkával almáriomot és faragott kőből Lavatoriumot" gondolt. „A négy kisebb oltárra két-két angyalt, a tetejére nagy Czirádákot és az egész oltárokat, Praedicalló széket, alabástrom Szinbe festeni és a rajta Levő Kép faragó munkákat finom arannyal meg Aranyoztatni" látta szükségesnek. Mindegyik oltárra kelyheket, misekönyveket, uniformis casulákat és ezüst cibóriumot akart tétetni, valamint a kórus felett való „padlásra járó garádicsot" kiképezni. El akart még helyezni a templomban egy orgonát, valamint két olyan harangot, amelyek közül az egyik hat, a másik pedig tíz mázsa súlyú. E két harang szükségességét azzal indokolta, hogy van ugyan a templomnak már korábbról származó két harangja, - ti. 1706-tól - de közülük az egyik megrepedt, s ezáltal használhatatlanná vált. A harangok elhelyezéséhez szükség volt még egy újonnan felállítandó haranglábra. 24 Mária Terézia a Máriássy Sándor után megüresedett tapolcai apáti széket Foglár Györgynek adományozta azzal az elvárással, hogy a birtokok jövedelméből állíttassa helyre az apátsági épületeket, másrészt fejezze be az általa megkezdett egri internátust (Fogláriánum). 23 Foglár György mindszenti tartózkodása eredményeképpen - racionalista gondolkodására jellemzően -, elsősorban iskolák és olyan gazdasági létesítmények születtek, mint pl. a mindszenti curia és Miskolc-Mindszent települések határán az Arany Bárány fogadó. 26 A gyarapító Foglár György után a tapolcai apátság első, nem magyar főpapja, Athembs (Altemps) Károly 1765-től élvezhette a tapolcai apáti címet, ill. az apátsági birtokok jövedelmét. 27 Elődjéhez hasonlóan ő is bérbe adta az apátság javait, azzal a különbséggel, hogy az egyházi és gazdasági építmények fenntartására összehasonlíthatatlanul kevesebbet fordított, mint elődje. Mindszent község település- és egyháztörténetében ismét újabb szakasz kezdődött Athembs főpap 1775-ben bekövetkezett halála után.
