Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A hejőcsabai zsidótemető áthelyezése az Avasra (Iglói Gyula)

2. A mártíremlékmű mögötti 37 mártírsírt szintén külön-külön kell exhumálni és a meglévő mártíremlékmű ott állítandó fel. 3. Mindazok-a sírok, ahol síremlék van, ugyancsak külön-külön kell exhumálni és a síremlék visszaállítandó. 4. Tekintettel arra, hogy vannak sírok, ahol síremlék már nincs és nem állapítható meg a sírok helyei, ott az egész területet felásni 2 m mélyen és a talált testi maradványokat exhumálni kell. 5. Az exhumálásra vonatkozólag fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy mint felsőbb hatóságunk a budapesti Izraelita Orthodox Rabbi Tanács utasítását, vagyis általuk előírt rituális szempontokat tartoznak mindenkor és mindenben betartani."

4 Az I. ker. Tanács V. B. Igazgatási Osztálya 1970. december 31-én meghozta a „Miskolc-Tapolcái autóút összekötő szakasz III. ütem építése céljára" az I. Ig. 12073-1/ 1970. számú határozatát, melynek 1/24. pontja kisajátította a hejőcsabai izraelita temetőt. „A határozat 11/69. pontja szerint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a későbbiekben fog megtörténni."

5 A Miskolci Izraelita Hitközség a kisajátítás ellen fellebbezéssel élt. Ennek indoklása szerint: „Ezúttal is fenntartjuk a II. ker. Tanács V. B. Építési és Közlekedési Csoportjához intézett 1970. november 17-i, A. alatt mellékelt beadványunkban foglaltakat, elsősorban azt, hogy a kisajátításhoz nem járulunk hozzá, mivel vallási szabályaink kegyeletsértésnek tekintik egy temető megszüntetését. Amennyiben ennek ellenére a kisajátítás mégis elrendeltetik, úgy annak elrendelése előtt a temető megszüntetése ügyében kell rendelkezni. Gondoskodni kell a hozzátartozók felhívásáról a sajtó útján, gondoskodni kell az új sírhelyekről, exhumálásról, síremlékek, sírkövek áthelyezéséről, a testi maradványok áthelyezéséről vallási előírásaink szerint. A kisajátítás során gondoskodni kell a kártalanítás módjáról és mértékéről is, ami nem történt meg. Kérjük, hogy a jogszabályi feltételek nélkül hozott rendelkezést kérelmünk értelmében megváltoztatni szíveskedjék. Előadjuk azt is, hogy a kártalanítás ügyében idézve nem lettünk, illetve meghallgatásunk nem történt meg."

6 A beruházó szakosztály megrendelésére időközben elkészítette a Mélyépterv a temető kisajátítási térképét és felmérte a temető akkori állapotát. Ezeket a térképeket észrevételezésre 1971. június 2-án a beruházó megküldte az Orthodox Izraelita Anyahitközségnek tájékoztatást kérve az alábbi kérdésekre: „1. A temető fenntartója által vezetett nyilvántartókönyv alapján hány halott van eltemetve a hejőcsabai izraelita temetőben? 2. 1946 után történt temetések száma és a sírok pontos helye? 3. Az exhumálásra vonatkozóan milyen rituális szempontokat ír elő az Orthodox Izraelita Anyahitközség? 4. A holttestmaradványok áttemetésére, ha a halott hozzátartozói külön igénnyel nem jelentkeznek, hol jelöl ki helyet az Orthodox Izraelita Anyahitközség? a) Az áttemetésre vonatkozóan a 10/1971. (IV. 17.) ÉVM-EüM. sz. rendelet 25. §. rendelkezést kívánjuk betartani. b) A mártíremlékmű felállítására kérjük a pontos helykijelölést. A kisajátítást a kegyeleti szempontok maradéktalan betartásával kívánjuk végrehajtani, ezért felkérem az Izraelita Anyahitközséget, szíveskedjen tájékoztatni, hogy a 10/1971. (IV. 17.) ÉVM-EüM. sz. rendeletben előírtakon kívül milyen rendelkezések betartása kötelező még a hejőcsabai izraelita temető felszámolásánál."

7