Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
A hejőcsabai zsidótemető áthelyezése az Avasra (Iglói Gyula)
iránti igény és 4. a városfejlesztési tervekben már megjelent az új avasi városrész létesítése, amelynek Tapolcával való közlekedési kapcsolatát sem lehetett elodázni. Az 1960-as évek közepén megvolt, Tapolcát Miskolccal összekötő városi út - az akkori nevén: a Vörös Hadsereg útja és a Martos Flóra utca -, még 1945 előtt létesült. Noha a régi útra az 1950-1955 közötti időben aszfaltburkolat készült, a mindössze 12-14 méter szélességű út kedvezőtlen vonalvezetése megmaradt. A keskeny, elavult műszaki jellemzőkkel rendelkező úton az átmenő forgalmat nehezítette az is, hogy a Május 1. telep közelében a MÁV vasgyári vasútvonalát egy sorompóval védett átjáró keresztezte. A történelmileg kialakult út akadályozta az Egyetemváros további fejlesztését is, főleg az átmenő forgalommal, az egyetem területén funkcionális zavarokat okozott. Mivel ez a régi út sem a forgalomtechnikai igényeknek, sem a városfejlesztés követelményeinek nem tudott megfelelni, továbbá a fenntartására fordított jelentős költségekkel sem lehetett a kapacitását megnövelni, más megoldást kellett kidolgozni. Miskolc mj. város Tanács V. B. VII. Építési és Közlekedési Osztálya olyan megoldást javasolt a végrehajtó bizottságnak elfogadásra, amely révén: - az új út, autóút paraméterekkel, - új nyomvonalon és több ütemű építéssel, -a MÁV vasút alatti közúti aluljáróval jönne létre közúti összeköttetés Tapolca és Miskolc között. A tervezetet autóút helyett mint főforgalmi utat fogadta el a végrehajtó bizottság. Az 1968-ban Tapolcáról Miskolc irányába megkezdett - I. és II. ütemmel jelzett útépítés 1972 tavaszán már a déli terelőútig elkészült. 2 A két út ideiglenesen, T alakú csomóponti kiképzéssel csatlakozott egymáshoz. Átmenetileg a Miskolc felé irányuló forgalom, a déli terelőút részbeni igénybevételével, a megmaradt régi útra kényszerült. A tapolcai „bekötőút" néven is emlegetett útépítés hírei időnként megjelentek a helyi lapok hasábjain is. A Déli Hírlap 1970. június 17-én közölte, hogy „a II. kerület idei útkorszerűsítésére szánt költségvetésében a legnagyobb tétel a tapolcai út további építéséhez szükséges kiviteli tervek elkészítése. Az Egyetemvárossal szomszédságban már megkezdték a telkek kisajátításához és a tervezett szanálásokhoz szükséges felméréseket is. " Hasonló tartalmú hír a lap 1970. szeptember 7-i számából : „A II. kerületben a tapolcai bekötőút folytatása a tervezés és a kisajátítás stádiumában van." „Az Izraelita Orthodox Hitközség hejőcsabai 25. sz. tkv.-i betétben 678. hrsz. alatt felvett sírkertjének" értékelésére az eljáró szakértői bizottság elnöke 1970. június 23-i időpontra hívta meg az érdekelteket. Az értékelési eljáráson a hitközség képviselője nem jelent meg, ezért az meghiúsult. 3 Az Orthodox Izraelita Anyahitközség 52/1970. számú, 1970. november 17-én kelt, a II. ker. Tanács V. B. Építési és Közlekedési Csoportjának címzett levelében a hejőcsabai temető kisajátításával kapcsolatban közölte álláspontját. „A tulajdonunkat képező hejőcsabai temető kisajátításával kapcsolatban közöljük Önökkel, hogy elvileg a kisajátításhoz nem járulunk hozzá, mivel hitfelekezetünk törvényei kegyeletsértésnek tekintik még ezer év után is egy temető megszüntetését. Amennyiben a Miskolc város II. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága tiltakozásunk ellenére mégis elrendelné a temetőnk felszámolását vagyis kisajátítását, úgy szigorúan ragaszkodunk az alanti rituális szempontok betartásához. 1. A temetőben eltemetett Rabbikat külön-külön kell exhumálni.
