Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)

/. &é/>. j4z „e/ső kilátó" egy országos terjesztésű képeslapon nevezett legfelső platón elkészült rövid 2-3 hét alatt a kilátó. Erről egyébként országosan forgalmazott képeslap is megjelent (1. kép). Ismerünk olyan lapot is, amely az Erzsébet térről mutatja az Avast, látszik rajta a kilátó, de annak mérete és elhelyezése mutatja, hogy belerajzolták a képbe (2. kép). A kilátóra utaló harmadik különleges dokumentum egy ceruzarajz, amely szignálásából kitetszően 1908-ban készült. Bár perspektívája más, mégis - még a kitűzött zászlóban is - nagy hasonlóságot mutat a képeslappal, ill. azokkal az illusztrációkkal, rajzokkal, amelyek eddig más tanulmányokban megjelentek.

11 A Rákóczi-torony tehát létezik, mégis tehetünk néhány érdekes kultúrtörténeti észrevételt, megjegyzést. Már 1904-ben elindult a gyűjtés egy kilátó megépítésére. 1907ben a Bükk Egylet még mindig közadakozásra felhívó írásokat tett közzé, amelyben Vay Elemér elnök, Kühne Adolf és Weidlich Pál alelnökök ígérik, hogy aki 200 koronával (vagy többel) támogatja a tervezett torony építését, annak nevét kőtáblába vésve fogják megőrizni a kilátó lábazatában.

12 1908-ban még mindig csak elképzelés van, nagyon sok racionális meglátással. „A torony, vagy kilátó, szóval az emlékmű tervezőjének három nagy kérdéssel kell majd számolnia. Legelsősorban összhangba kell hozni az egész emelendő művet magával az Avassal s a közvetlen környezettel, tehát a várossal is, mert ennek ezektől elütni nem szabad. Az Avas teteje szelíden hajló lapos. Arra nagyon magas, karcsú s tagjaiban könnyű művet emelni nem lehet, mert az ott elvész és nem adna művészileg