Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas irodalma - irodalom az Avason (Porkoláb Tibor)
Az a mindenképpen figyelmet érdemlő jelenség, hogy Sassy minden évben - az utolsó pincézés időpontjára - elkészít egy Móra-emlékverset, egy példátlan irodalmi kultusz kialakulására figyelmeztet bennünket. Ez a Sassy-féle gesztus csupán egyetlen eleme annak a sajátos szertartásrendnek, amely a baráti kör által Móra-nappá nyilvánított május 16-ákat Övezi. Ez a talán túlságosan patetikus, kicsit megmosolyogtató, de mindenképpen _ megható hűségről tanúskodó Móra-tisztelet kegyeleti aktussá teszi ezeket az évenkénti pinceünnepségeket. A Móra-napon minden az utolsó pincelátogatás forgatókönyve szerint zajlik, megegyezik a helyszín, az időpont és a résztvevők személye is. Leszih Andor így foglalja össze ennek a rituális összejövetelnek a célját: „Sohasem felejtjük el ittlétének napjait. Azokat a kedves délutánokat sem, amikor Marjalaki Kiss Lajos kedves barátunk avasi pincéjében vele együtt lehettünk és ez a nagy szeretet késztet minket, az ő miskolci barátait, jó ismerőseit arra, hogy legutolsó ittlétének - 1933. május 16. - emlékezetére azóta minden év május 16-án ott összegyűlünk, róla megemlékezünk (...)" 61 A rendszeresen megtartott Móra-nap legfontosabb „kellékei" - a Sassy-féle emlékversek mellett az emlékbeszédek (leggyakrabban Leszih Andor és Marjalaki méltatásai, emlékezései). 62 Sassy még akkor is írja a Móra-napi verseket, amikor a baráti társaság már szétesett, és a pince is gazdát cserélt („A háború sok mindent elpusztított azóta. A pince is gazdát cserélt, kerítése eltűnt. Az előterecske, mely finom falatok és még finomabb geszti borok mellett láthatta egy bokorban Mórát és kedves barátait, sehol sincs már (...)" - írja Tauszig Mária 63 ): De rég elmentél közülünk... már tizenhat éve... azóta csak emléktáblád gondoztuk becézve. De pár éve a táblád is lekerült a falról... Veszedelem fenyegette jobbról is meg balról. (...) Ha nem tudnád Leszih Andor most ment nyugalomba, Nem terheli vállait már a múzeum gondja. Marjalaki Kiss Lajos is nyugalomban van már, megfutotta pályáját és itt van már a célnál (Levél Móra Ferenchez az Örökkévalóságban Miskolc, 1950. máj. 16.) Az avasi Móra-kultusz egyik legfontosabb dokumentuma - a Sassy-versben is említett emléktábla. Az emléktáblát Marjalaki készítteti el márványból, és felavatására az első Móra-napon, 1934. május 16-án kerül sor. Sassy az emléktábla-avatást is megverseli:
