Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas irodalma - irodalom az Avason (Porkoláb Tibor)
dicsérő panegyricusok, másrészt viszont az elköltözött cimborákat búcsúztató laudatiók. Az avasi pincékben, a temetők szomszédságában évszázadok óta folyik ez a kedélyes játék az elmúlással. A kitörő életöröm, a bohém és korhely gondtalanság, a tomboló bacchanália mögött mindig ott áll azonban az elmúlás könyörtelen ténye. Bár a halált az avasi pincézők nem veszik komolyan, az út a városból a pincékhez a temetőn át vezet. Az avasi borozgatás - ilyen értelemben - akár a halálra való készülődés sajátos formájaként is értelmezhető. Móricz Zsigmond humoros hangvételű megállapítása valamit talán érzékeltet ebből a sajátos avasi mentalitásból: „Miskolcon aki berúg, a temető józanítja ki. Az Avason fent a tetőn vannak a pincék s a hegyoldalban a temető, amelyen át kell jönni annak, aki mámorosan haza ballag. Ezért lett Miskolcon mindenki filozófus." 24 Érdekes műfaja ennek a halállal való játéknak, illetve a magasztos és szakrális profanizálásának a sírvers. A sírvers alapsajátosságai: az epigrammatikus tömörség és csattanó, a hatásos rímelés, valamint a felszabadult humor, amelyet azért rejtetten ellenpontoz a haláltudat. A sírvers nem más, mint kacér incselkedés a halállal, a halál lefokozásának és térdre kényszerítésének örök emberi illúziójából fakadó fölényes mutatvány. Talán nem meglepő, hogy ennek az Avason oly népszerű műfajnak Sassy Csaba a szenvedélyes művelője és gyűjtője. Itt nyugszom én, olvasod te, Olvasnám én, nyugodnál te. Vége Víg Andrásnak, Mert neki sírt ásnak. Máma néki ásnak, Holnap másnak ásnak. Az öreg énekes Terki E sírhant alól les ki. E Sassy-féle sírversektől 25 - szemléleti sajátosságaikat illetően - nem állnak túl messze az avasi bordalok. Ezekben a költeményekben is összekapcsolódik a pincézés mámoros hangulata, varázsos öröme, a tréfa szertelensége a temető csendjével, a sírok hallgatag jelenlétével. Az Avason mulatók mozgalmas világa mindig a halottak mozdulatlan világával szembesül: Nemes Miskolc városának Tisztelet adassék! Kérdeztetem szeretettel Áll-e az Avas még? Vén Avason öreg templom Megvan-e még szintén Holtak csendes városából Élők zajos városára Messze letekintvén? (•••) De a méla temetővel Bemohosult sírdombokkal Sok pince határos.