Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas fotografikus képe (Tarcai Béla)

Az avasi műemlékegyüttes Az Avas-élmény egyik legvonzóbb és képileg is legjobban megfogható eleme a műemlékegyüttes, ami a Papszeren álló múzeumi épületet és a fölötte magasodó templomot és tornyot foglalja magában. Ha az Avas-komplexum északi határát a Szinva vonalában húzzuk meg, a múzeumépület részévé válik az egységnek. Képeink szemléletesen mutatják azt a változást, amit ez az együttes, főként a környezetben átélt. Hozzátartozott a képhez a valamikori Szinva-híd, amit a háború pusztítása sodort el és természetesen maga a patak, amit később kerékpárúnál szegélyeztek, majd végleg eltüntettek (4-5. kép). Más perspektívából és más-más hangsúllyal jelenik meg az avasi templom a „rálátásos" képeken, s a fő motívum mellett rápillanthatunk néhány intim részletre is, mint a régi szép időket idéző Weidlich-reklám vagy a főutcái bérházak jellegzetes függőfolyosója (6. kép). A harmadik nézőpont a Toronyalja. Az 1929-es fotó pontosan ugyanarról a helyről készült, ahonnan Szinay István 1878-ban az árvíz pusztítását fényképezte. Ma már csak emlék a Toronyalja épületcsoportja. Hiányát pótolja az az élmény, amit a hegy a Városház téri földszintes házak lebontása és a Dísztér megnyitása után nyújt (7. kép). 6. kép. Ralatas az Avasra 7. kép. Az Avas a Szinva-partról, 1929 és a Széchenyi utcai bérházakra (felv.: Petró N. ltsz. 717.) A pincék Nagyobb egységekben és apró részletekben egyaránt mindig vonzották a szemet az avasi pincék, pontosabban a kívülről látható motívumok. A Kisavason a kőből épült