Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas ábrázolása a hazai tájfestés tükrében (Goda Gertrúd)

5. kép. Meilinger Dezső: Avasi templom és torony a hóban szeti Főiskola professzorainak és növendékeinek más, Miskolcon született müve sem - de az olyan jeles művész, mint Döbröczöni Kálmán is inkább a Bedegh-völgy hangulatát választotta témájául, mintsem a romantikus avasi szereket. Az Avas félszázados életének képi krónikása Kiss Lajos volt.

17 Bensőséges modorban készítette akvarelljeit, s megörökítette a hegy csaknem valamennyi hangulatos részletét. Képei a délelőtt csendes nyugalmában ábrázolják az estére vigalmi negyeddé váló Kis- és Nagy-Avas pincesorait. Néha megjelenik nála egy-egy staffázs figura, hogy léptékül szolgáljon az apró présházak, pincegádorok érzékeltetéséhez. Ritkán fordul elő az Avas festőinél, hogy a táji-hangulati emlékének felidézésén túl utaljanak az ott élők életmódjára. Inkább következtetni enged Kiss Lajos is, a Jézus kútjából vizet felhúzó asszony mindennapjaira. (E borvizes forrás kútházának egyedül ismert ábrázolása is tőle való.

18

) Kiemelte a legnevesebb építményeket; az Avasi templomot a haranglábbal, a Halmy-féle házat és környezetét, a Turistaszállót, a borkiméréseket (4. kép). A felismerhetőségre törekedve a legjelesebb pincék idilli, békés hangulatát adja. Az akvarellfestés minden technikai eljárását alkalmazta, mikor az északi lejtő mára már többszörösen átalakított, de egykor a szepességi építkezés modorában tervezett épületeit és a mellette levő öreg házat a pincelyukkal együtt megörökítette. Rajzainak kedvessége keresetté tették azokat, s néhány képeslapként forgalomba is került.