Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)
„Ecdesia szőllejét, kis parochiához 41 , de itt szerepel két másik szőlő is : Pap uraké valamint Tiszteletes Óváry János uramé, parocbiális. Feltételezzük, hogy a két utóbbi - az ekkor már Avas tetőn összeírt - szőlőket kell az ősi egyházi javadalomnak tekintenünk. Az egyház szőlőjét első királyunk széles körben elterjedt nevén is - Szentkirály ismerték. A 17. századi írásos források ezen a néven is említik a miskolci református egyház szentgyörgyhegyi szőlőjét. A Sárospataki Református Levéltárban őrzött egyházlátogatási jegyzőkönyvekben 1613-ban a miskolci papi jövedelmek között a 6. pontban szerepelnek a szőlők. „Vagyon három szőlő. Az egyik Szentkirály, az második Szentgyörgy, az harmadik az alszer." 42 A két előbbi szőlőnév jelzi, hogy a 17. század elején már két egyházi szőlőbirtok is van a Szent György-hegyen, az egyik a középkori templom patrociniumának, a másik - gyakori névadási formaként - a szőlőhegynek a nevét viseli. 1712-ben Rimaszombati Mihály a „Miskolc városában lévő reformata szent eklésiának lelkipásztora" vissza kíván adni (resignálni) a városnak az egyház 5 szőlőjéből négyet a „Szent-György szőlőn kívül", mivel a város nem művelteti azokat. 43 A város jegyzőkönyvében fennmaradt adat igazolja a szőlőnek - a többinél is nagyobb - értékét. A szőlő neve 1632-ben praedicatorsághoz tartozó szőlő* 1 *, prédikátorság szőleje (1639) 4 \ egyház szőleje (1637) 46 , praedicator szőleje 47 , papsághoz való szőllő (1650) 4S , első parochiához tartozó szőlő (1678) 49 . Az egyes szőlőket - a feudális tulajdonformák közötti különleges helyük miatt gyakran nevezik meg tulajdonnévvel, általában egyik régi, ismert birtokosuk után, de viselhet a szőlő más megkülönböztető nevet is. Az előzőre jó példa a Szent György-hegyen a Csulyak nevű szőlő, melyet az Új család ellenez 1666-ban. 30 A szőlő a Csulyak család nevét viseli, melynek egyik őse Csulyak Pál 1549-ben a Szent György-hegyen 13,5 köböl bordézsmát fizetett, ezzel a harmadik legtöbbet adta a 49 szentgyörgyi birtokos között. 51 A család Miskolczi előnevű - Miskolcon is működött - tagja Csulyak István, aki kora ismert prédikátora, írója. Miskolc urbáriuma 52 őrizte meg 1563-ból a - máshonnan nem ismert - Gyertyásszőllő elnevezést a Szent György promontóriumon. A Kötelkönyv szőlőösszeírása a Középszeren (Csaba felől) több egyedi szőlőnevet is említ: Váras veres szőlleje, Kur a szőllő, Váras Vass nevű pallagja, Váras, edgy ház szőlő. 53 A Szent György-hegyből szakadt ki a Mendikás is, amely ugyan nem szerepel 1700 előtt az írásos forrásokban, de eredete a 17. századra nyúlik vissza. A 19. századi térképeken az Avas-tetőtől délnyugatra megjelenő dűlő különleges megnevezésére egy 1655-ből való szőlőadomány szolgálhat magyarázattal. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben szereplő szőlőadományróP 4 szinte szó szerint megegyezéssel megemlékezik Miskolc város jegyzőkönyve is 55 : Anno 1655. Die 7 Április. Aminemű palánt szőlőt a Szent György hegyen a város intézése szerint idvezült Vas Gergelyné asszonyom a deákságnak legált volt, azt ő kegyelmék városul bizonyos okok miatt a diákság kezéből kivévén per manus et in perpetuum az főpapnak conferálták az parochiához." A mendikás a református diák neveként a szőlő egykori tulajdonosaira, haszonélvezőire utalhat. A Szent György-hegy fontos topográfiai adatai az utak is. A középkori okleveles adatok igazolják, hogy a Szent György-hegynek nevezett területen egy fontos út haladt át. Jakab tapolcai apát 1453-ban itt fekvő - pénzen vett, illetve csere útján megszerzett szőlőjét nyugatról és délről egy nagy út (országút?) határolja, a szőlő egy részét pedig átszeli egy nagy közút „occidentali una communis via necnon a septemtnone convicina-
