Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)

tur, ac unam portionem ejusdem vinee intersecat quedam magna et communis via"

5(>

. 1458-ban Gál János a pálosok javára tett szőlőadományának szomszédja délről az (ország)úton belül fekszik (a parte meridionali citra viam magnamf

1

. A város jegyzőkönyvében 1609-ben szintén említenek egy itt haladó utat: „Bontha Mihály adott egy szőlőt örökül Szabó Gergelynek in florenos 25, napkeletrül szomszédja publica via, délrül Ferenc diák."

58 A publica via szintén jelenthet országutat. A szőlők közötti - azokhoz vezető - gyalogút használatát a városi tanács törvénye szabályozta, mint az a város könyvéből is kiderül

59

: „1614. Május 4. Az minemű törvénye Lukács kovácsnak volt néminemű gyalogút miatt, mely vagyon az Szentgyörgy hegyen, ilyen törvényt töttenek az böcsületes tanács uraim, hogy senki az megnevezett gyalogúton ne legyen szabad járni több embereknek, hanem Bazsó Lukácsnak, Borbály Mihálynak, Lukács kovácsnak és Lakatos Györgynek". A miskolciak állattartására utal, hogy 1635ben egy Szent György-hegyi szőlő „délről való szomszédságában vagyon az Kecske nevű út, napkeletről vagyon az Varga Demeter, Merczel Kristóf és az egyház szőlője szomszédságában."

60 Mindszent Az Avason - illetve, annak határán - ma is élő középkori eredetű földrajzi név a Mindszent is. A Szentgyörgy névhez hasonlóan 1992 elején jelent meg - itt azonban nem először - köztér elnevezéseként. A városrész, a templom és a temető is a mindszenti melléknevet viseli. Mint a Szentgyörgy földrajzi név, a Mindszent is egyházi intézmény patrocimumdnak a nevét hordozza. Amíg azonban a Szent György-kápolnára alig maradt írásos adat, a Mindenszentek/Mindszentről elnevezett ispotály működését számos oklevél igazolja. A Mindszent név Szendrei János monográfiája szerint Beatrix királyné 1489-ben kelt oklevelében

61 bukkan fel először. Ebben a Miskolcon épült Mindenszentek ispotályos egyháza javadalmai is felsoroltatnak: a csabai malom, legelő, erdő, szőlők és más, jog szerint régtől az ispotályos egyházhoz tartozó és az ott élő szegények hasznára való javak (pertineat ecclesie hospitali omnium Sanctorum in eadem Mykolcz constructae ad usum eiusdem videlicet et pauperum ibidem degentium... proventus ipsius molendini, ac prati, et silve ac vinearum, et aliarum rerum ad eandem hospitalem de jure et ab antiquo pertinentium). A régtől - ab antiquo - kifejezés jelzi, hogy a Mindszent ispotály és javadalmai régebbiek, mint az eddig ismert első említésük. A Bárczay család levéltárában kutatván rá is bukkantunk egy ennél régebbi írásos forrásra, amely az ispotályra vonatkozik. 1483-ban kelt Mátyás király oklevele,

62 amely a Miskolc és Csaba határában lévő malom és árok építése kapcsán említi a Mindszentek egyháza (ecclesia omnium Sanctorum) földjét, mely a mondott határterületen feküdt. Ez az oklevél is megerősíti, hogy az első említéseknél jóval régebbinek feltételezhetjük a miskolci ispotály alapítását. Az ispotályos egyházra vonatkozó oklevelek fontos topográfiai adatokat szolgáltatnak számunkra. 1507-ben Szirmay Mihály és csabai Horváth György Jenke nevű prédiumukat adományozzák az ispotályos egyháznak.

63 A Mindszent ispotályt - az oklevél szerint - a mezőváros határán/végén alapították (hospitali ecclesiae Omnium Sanctorum in fine oppidi fundatae). Oltárigazgatója ekkor szikszai Bak János. Ugyanebben az évben kelt az az oklevél is, melyben II. Ulászló megemlékezik a miskolci egyházi intézményekről, így a „mezővárosunkon kívül alapított