Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas ábrázolása a hazai tájfestés tükrében (Goda Gertrúd)

tájat (3. kép). A kanyargó út a fellobogózott toronyhoz vezet, s a sétány padja mögött gazdasági épület, s főúri groliette fér meg egymás közelében. A finom naturalizmus szellemében megfogalmazott rajz különösen kedves hangulata az ábrázolt épületek eklektikus együtteséből fakad, ami a kisvárosias Miskolc sajátsága volt. 14 Az itt született testvérpár - Halász Hradil Elemér és magát Renének szignáló Rezső már a kor jeles festőiskolájában, Nagybányán, majd Münchenben képezte magát. 1908-ig működtek itt, elsősorban arcképeket festettek.

15 Elemér Kassán telepedett le, s lett a város legrangosabb festőjévé. Szeretettel foglalkozott az utcaképek megörökítésével és a vedutákhoz hasonló, egész várost bemutató rajzok készítésével. Ez az érdeklődése már a miskolci esztendőkben is meglehetett, s várjuk e tárgykörű műveinek felbukkanását. Bizonyára e festőcsaládból való Hradil Alajos is, akitől több posztimpresszionista felfogású szép festményt ismerünk.

16 Az egykori Lonovics (Földes Ferenc) utca már elpusztult épületének napsütött belső udvarát ábrázolja az egyik, ami 1930-ra datálható. A módos gazda portájára az előtér árnyékban hagyott kapualján keresztül látunk be. A hegy oldalára felépített szép szelemeníves ház kettős árkádsorával és fedett lépcsőházával történelmi hangulatot áraszt, miközben a Kis-Avas dús lombkoronája mint háttér keretezi a képet. A város egy épületéről készült korabeli festmények legjelesebbje ez, ami már sikeresen alkalmazza az impresszionistákkal induló kompozíciós és színelméleti ismereteket. Balogh József is a nagybányai hagyományoknak megfelelően, szeretettel festett parkokat és ligeteket. Mivel képein a helyszínt jelző motívumok nem találhatók meg, így kiesnek azok vizsgálódási körünkből. Ugyancsak ezért nem tárgyalható a Képzőművé4. kép. Kiss Lajos: Avasi pincék, 1930