Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Alagutak az Avas alatt (Hubay László)

Alagutak az Avas alatt A

harmincas években két, különböző rendeltetésű alagút építését tervezték a miskolci Avas-hegy alatt. Az egyik a vízművek közműalagútja, a másik egy közlekedési alagút. Hogy mi valósult meg a tervekből, arra keresünk választ az alábbiakban. A közműalagút A Miskolci Vízművek 1913-ban kezdte meg működését a város területén. Ebben az évben készült el a tapolcai gépház, amely a környező források karsztvizét gyűjtötte össze és szivattyúzta a 425 mm-es főnyomócsőbe. A vezeték a tapolcai műút mentén, majd a városon áthaladva az Avas északi oldalán, a Pipisdombon megépített tárolómedencébe szállította a friss ivóvizet.

1 Már az első világháború alatt felmerült annak szükségessége, hogy a meglevő főnyomócső mellett egy másikat is kell létesíteni a város biztonságos vízellátása érdekében. így született meg a II. számú, 400 mm-es főnyomóvezeték megépítésének gondolata. Ennek első szakaszát Pazar István mérnök tervezte meg 1924-ben, a tapolcai gépháztól a Dudujkáig.

2 Ennek a tervnek a kivitelezését 1927 májusában fejezték be. A vezeték további építését fedezet hiányában csak 1937-ben tudták folytatni. A 400 mm-es főnyomóvezeték a már meglevő szakaszhoz csatlakozva folytatta útját, és a Csermőke völgyén áthaladva, a diósgyőri vasút hídja alatt, majd északi irányban, a Közdűlő úton 1400 méter hosszúságban épült meg. Ezt a munkát 1937 júniusában fejezték be.

3 A vezeték fektetési munkálatait most már az avasi alagút építésével kellett volna folytatni. A munka azonban előbb a pénzhiány, majd a kivitelező vállalkozókkal kötött szerződés felbontása miatt akadozott. Végül is a város Becbt Jenő bányamérnököt bízta meg az alagút építésének vezetésével. A fúrást két oldalról kezdték meg. Délről a Közdűlő út kiinduló magassági pontjától északi irányba haladva, az alagút északi, pipisdombi bejáratától pedig déli irányban. Az előzetes bemérés pontosságának köszönhetően a két munkacsoport találkozásánál mindössze 20 cm volt az eltérés. Az alagút hosszúsága 750 méter, belső mérete 180x150 cm.

4 Az alagút és a főnyomóvezeték üzembe helyezése 1939. május 2-án történt meg. Az avatóünnepségről a miskolci lapok is beszámoltak.

5 Az esemény fontosságát mutatja, hogy a Magyar Filmiroda munkatársai felvételt készítettek róla a heti filmhíradó számára. Jelen voltak az Iparügyi Minisztérium képviselői, a város vezetői, az építkezés irányítói