Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)

kat?" című fejezetben is szól a Szentgyörgyről: „Soha nem tartják annyira azokat (a borokat), melyek a Kánás és Ágazat lejtőin és a többin teremnek, mint melyeket a szentgyörgyi és diósgyőri hegyoldalról szüretelünk" (Sane nunquam tanti habentur, quae in saltibus Kánás, Ágazat reliquis generantur, quam quae ex iugo SzGyörgyensi et Diosgyörensi cogimus)

32

. Benkő Sámuel Miskolc-monográfiájában

33 a miskolci borfajták közül a SzentGyörgy elnevezésűt az elsőrendűek közé számítja. A Szentgyörgy szőlei a birtokosokat tekintve is kiemelt helyet foglalnak el a mezőváros gazdaságában. Az elsőként említett birtokosok a környékbeli pálosok, s azok is maradnak a kolostorok 16. századi pusztulásáig s még tovább is, hiszen a pálos rend a 17. század folyamán többször is bérbeadja miskolci birtokait. Miskolc város jegyzőkönyve említ 1603-ban

34 egy szőlő-adásvételt, melyben „Csiszár Andrásné Dorkó aszszony válla örököt Zabary Demeter uramnak az Szentgyörgy hegyen való szőlőről... mely szőlőnek szomszédja északrul Zalatnai Mihály, napkeletről az barátok szőlője". Ugyanez a szőlő 1702-ben a Kötelkönyv összeírásában az Avas tetőn lévő szőllők között szerepel, mint a „fejir barátoké 25 kapás".

33 Â Szentgyörgy szőlei között a város társadalomtörténetében a legjelentősebb az (avasi) egyházhoz - javadalomként - tartozott szőlőbirtok. Ennek első említése egy 1461-ben kelt oklevélből

36 való, ahol Pető János miskolci polgár Zentgergh hegyi szőlőjének szomszédja Szent István király egyházának szőlője (vinea ecclesie beati regis Stephani). A mai Avas-hegy északi oldalán épült templom, mint szakrális intézmény nevével évszázadokra összekapcsolódik a hegy déli, szőlőgazdálkodásra alkalmas lejtőjének egy darabja. Ez a szőlő azután is, hogy a templom és hívei vallást váltanak, megmarad egyházi-lelkészi javadalomnak. 1572-ben a neves miskolci protestáns lelkész, Hevesi Mihály javára tett adomány- és libertáló levél

37 feltehetően ugyanezt a szőlőt a latin szövegkörnyezetben is magyarul Szent István szőlője néven említi, mely a Szent György-hegyen fekszik (in promontorio Szent Görgh adjacente Szent István szőlője nuncupata). A protestáns zálogbirtokos földesúrnő, guthi Országh Borbála a református prédikátort nagy valószínűséggel - mint az elnevezésből következtethetünk - a Szent István katolikus egyház egykori javadalmában erősíti meg. Az oklevél másik fontos birtoklástörténeti adata, hogy ez a szőlő szomszédos a zálogbirtokos Balassa Jánoséval, amely utóbbi a földesúri allodium része. A „Szent István szőlője" magyar megnevezés jelzi a kortársak által ismert és használt toponímiát. A Szentgyörgy egyik legősibb és legismertebb szőlőbirtoka a templom és egyház névadó szentjének nevén hívatik még sokáig Miskolcon. Egy városkönyvben szereplő lapszus - valószínű elírás - is a fentieket igazolja:

38 „Szikszai János kovács tiltja és ellenzi a Szentgyörgy hegyen való szőlőt, kit Szentjános szőlőnek hívnak és kit most bír Hevesi Mihály pap". Mivel az adománylevél egyértelműen Szent István szőlőjét említi Hevesi Mihály birtokaként, a városkönyvi bejegyzés azt valószínűsíti, hogy a két szentet összecserélte a szentek tiszteletét már feledő miskolci protestáns jegyző. Ezt a szőlőt Hevesi Mihály örökösei - Borsod vármegye jegyzőkönyvének tanúsága szerint - Adományszőlőnek nevezik 1617-ben.

39 Valószínűnek tűnik, hogy az egyház szentgyörgyi szőlőjének egy része családi vagyonként öröklődött, míg a másik része megmaradt a prédikátor javadalmának. Erre utal, hogy a Kötelkönyvben a Középszeren szerepel egy „parochiához való szőlő 16 emberre"

40 illetve az Avas tetőn írták össze az