Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)
pedig a felbukkanó nevek elemzése során a névadás vagy a névváltoztatás indítékaira is fény derül, akkor az mindig érdekes adalék az ember és környezete viszonyának alakulásához. A jelen dolgozatban azt tűztük ki célul, hogy a neveket - pontosabban: a megnevezett és a meg nem nevezett helyeket - vegyük vizsgálat alá egy adott területen: az Avason. Kiterjed ez a vizsgálat valamennyire a célba vett terület közvetlen környezetére is, hiszen nyilvánvaló dolog: a név által meghatározott és így önmagával azonosított részt a tudat elválasztja attól, ami mellette van. Az Avas tájegységet mindkét értelemben használtuk, azaz nem csak az északi lejtőt vizsgáltuk, hanem azt a nagyobb területet is, amely a lakótelep felépülte után átvette a nevet: vagyis a Szinva patak, a Görgey út (volt Felszabadítók útja), a Csabai kapu, a Tapolcai út és a déli terelőút által határolt dombságot. Az anyaggyűjtés a nyomtatásban megjelent munkák mellett azokra a levéltári forrásokra terjedt ki, amelyekben az ilyen típusú adatok felbukkanására a legnagyobb valószínűséggel számíthattunk (a városi jegyzőkönyvek, a jobbágykérvények, stb.). Bár nem tartoznak a korszakhoz, mégis szükségesnek láttuk a XVIII. század végi és a XIX. század eleji térképek adatainak a számbavételét és elemzését is, mivel a topográfiai adatok azonosításának legkézenfekvőbb eszközei a térképek, viszont a XVII. századból, illetve az azt megelőző időszakból nem maradtak fenn - talán nem is készültek - ilyenek. Nem törekedtünk arra, hogy minden feltárt adat belekerüljön a munkába : inkább csak a segítségükkel körvonalazódó és megállapítható tendenciák illusztrálására választottuk ki közülük a leginkább jellemzőket. A korszakot a Kötelkönyvnek nevezett összeírás adatainak a feldolgozásával zártuk. A feltárt adatokat három csoportba rendeztük: 1. a területen és közvetlen környékén felbukkanó nevek; 2. az „avasi" melléknevű építmények helymeghatározása; 3. az „Avas" név felbukkanásai a korszakban. Negyedik egységként közreadjuk a feltárt, s haszonnal forgatható térképek kataszterét. 1. Az Avas helynevei Szentgyörgy Az Avas territóriumának legkorábban említett középkori eredetű - és a forrásokban folyamatosan nyomon követhető - helyneve: a Szentgyörgy. 1992-ben ez a név megjelenik az épített környezet névadásában is: az avasi lakótelep egyik fő útja lesz. Az elnevezés a terület kitüntetett, szakrális jellegére mutat. 1376-ban Miskolc bírája és esküdtjei adják ki azt az oklevelet 2 , amelyben a miskolci Fábián utcában lakó Kilián fia János a diósgyőri Krisztus Teste kolostor pálos szerzeteseire hagyja a „Miskolc területén lévő Szent György vértanú hegyén fekvő szőlőjét" (quandam vineam in monte Sancti Georgii martyris in territorio Miscolch). 1381-ben egy Egerben kiadott oklevél 3 hasonlóan a pálosok javára tett végrendelkezés ügyében két szőlőt említ Szent György-hegyén (duas vineas in monte Sancti Georgii). Ezek az okleveles említések egyben az eddig ismert legkorábbi konkrét miskolci szőlőművelési adatok is. 4 Az elnevezés a szent kultuszának és a hegy szőlőtermesztésre alkalmas részének kapcsolatára utal. Ez a déli-délkeleti lejtő a városfejlődés útján megindult Miskolc gazdálkodásának - szőlő- és borkultúrájának - egyik központja.
