Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)

A koraközépkor népszerű szentjének neve, mint földrajzi név, olyan általános középkori hely-, helységnévadási szokást jelez, amely a későbbi századokban sem ismeretlen, jelesül: a település illetve annak bizonyos része az ott épült templom, kápolnapatrociniumáról veszi nevezetét. A Szent György-hegy esetében az itt állt egyházi építmény létét írásos források is bizonyítják. Az egyetlen, a Szent György-kápolna működésére vonatkozó okleveles adat több mint száz évvel későbbi, mint a Szent György-hegy első említései. II. Ulászló oklevelében

5 1507-ben Miskolc kápolna- és oltárigazgatóságairól rendelkezik, felsorolva a Mindszent ispotály mellett a „Szent György vértanú szőlőhegyen álló, valamint a Szent Mihály arkangyal és minden más kápolna és oltár igazgatóságát" (beatorum Georgii martyris in promontorio, necnon Michaelis Archangelis, aliarumque omnium capellarum et altarium rectoratus). Pesty Frigyes Borsod vármegye leírásában 1864-ben a miskolci dűlőnevek között felsorolja a Közép, Alsó és Felső Szentgyörgyöt, s a név magyarázataként a következőket írja: „Szőlő hegy: a' Szent György tiszteletére ottan régenten épített de már nem létező Kápolnáról vette nevezetét".

6 A kápolna helye máig ismeretlen, de a 17. századi topográfiai megjelölésekben feltűnik mint fontos, mindenki számára egyértelmű viszonyítási pont. 1624-ben jegyzőkönyvi bejegyzés szól egy kápolna alatt lévő pincéről. 1625-ben további pince-adásvételeket jegyeztek be a város könyvébe: „Hárs András az kápolna alatt az mely pincét bír, az kit vött volt Lakatos Istvántól egy hordó boron, két forinton, két hordón, egy átalagon, Szirmai Mihály perrel keresné, nem lévén igazsága hozzá, az törvény Hárs Andrást uraságában hagyta".

7 Az ezt követő bejegyzés is hasonló pincéről tudósít: „Tóth Mihály az mely pincét vött az kápolna alatt Lakatos Istvántól valotta örökbe Tóth Mihálynak".

8 Nemcsak pince, hanem szőlő helyét is jelölte a kápolna, mint viszonyítási pont. „1647. die 9. Április. Varga Boldizsárné az mostani urának, Varga Jakabnak vall örököt az kápolnán felül, az Szentgyörgy hegyen való szőlőrül, melyet maga fáradságával, költségével, az meghalt urával keresett, épített és szerzett".

9 Ez az adat a kápolna helyét szintén a Szentgyörgy-hegyen lokalizálja. A kápolna, mint a viszonyítás helye úgy jelenik meg a forrásokban, mint amin felül szőlők, alatta pedig pincék fekszenek. 1683-ban Borsod vármegye jegyzőkönyve minden addiginál pontosabb topográfiai adatot szolgáltat a kápolnáról: Gellérfi István eltiltja a miskolciakat attól, hogy az „Avas tetőn az kápolnáiul fogva lemenő szekérutat" használják. Ezt az utat az Aszalay András palánt szőlője melleti parlagon csinálták és a pincékhez megy le.

lc A Szent György-hegy megnevezése magyarul először 1461-ben bukkan fel-szintén egy a diósgyőri pálosoknak tett szőlőadományban. Miskolc város latin nyelvű oklevelében" „a Miskolc területén fekvő Zentgergh hegyen lévő bizonyos szőlőt" említik (quandam vineam in monte Zentgergh in territorio et metis dicti oppidi Miskolcz sitam). A Mátyás korában élt miskolciak Szentgyörgy(hegy) néven illették azt a helyet, ahol szőleik feküdtek. Magyar nyelvű oklevélben először 1562-ben olvashatjuk a nevet. Fánchy Borbála „dyós győr wárában zent györg nap előt való vasárnapon" kelt levelében említi a zent Gyorg hegyen fekvő szőlőt, amelyet felszabadít a jobbágyi szolgáltatások alól Szabó János deák javára.

12 Ugyanebben az évben a miskolciak uralkodójukhoz írt jobbágykérvényében a latin szövegben is magyarul tűnik fel egy szőlő helymeghatározásaként: Zent Györg begieß